Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Agócs Ruben: Az orvhalászat gazdálkodási stratégiái és funkciói
AGÓCS Ruben AZ ORVHALÁSZAT GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁI ÉS FUNKCIÓI A magyarországi átlag halfogyasztás a XXI. század elején 3,5-4,5 kg között mozogj1 de a vizek mentén ennél jóval több, elég ha csak a bajai gasztrokultúrára gondolunk, ahol az évi átlag 32 kg.1 2 A vízparti településeken nem csak a halételek népszerűek, de a halfogás is. Természetes vizeinken 377.192-en horgásztak, 1906-an halásztak engedélylyel, és évente átlagosan 7000 tonna halat fogtak ki az elmúlt évig legálisan.3 2016-tól a természetes vízi halászat megszűnt - egyenlőre -, így egyre nagyobb szerepet kapnak a tógazdaságok, és az import. A horgászat csak 2014 es törvénymódosításkor vált külön a halászattól, de mégis akad egy kategória, ahol a mai napig együtt kezeli őket a jog.4 Ez az illegális halfogás, ahol az összes regisztrált jogsértő esetek 80% át horgászbottal követték el. Ennek az is az egyik oka, hogy az orvhalászok felderítése nagyobb és nehezebb feladatott jelent a halőrök, halászati őrök és a rendőrség számára. A ma-gyar joggyakorlatban az eltulajdonított hal értéke irányadó, így a jog szemében az orvhalász tolvaj, és egy 1997-és természetvédelmi törvény óta kicsit állatkínzó is.5 Ha végigtekintjük, hogy a magyar néprajz időről időre hogyan szemlélte a halászatot, és ezen belül, majd egyre inkább ettől külön az orvhalászatot, azt látjuk, hogy egyfelől az egyik legrégebben vizsgált téma, másfelől ahogy Szilágyi Miklós fogalmaz, a megoldottság illúziója fékezőleg is hatott a kutatásokra.6 Herman Ottó A Magyar halászat könyvének középpontjában a halászat ősfoglalkozás jellege áll.7 Ennek az evolucionista szemléletnek a kiegészítői, legjelesebb továbbvivői voltak Jankó János, Hunfalvy Pál, Munkácsi Bemát és Sirelius. Céljuk az volt, hogy kimutassák a magyar halászat kapcsolatát a finnugor halászattal, így őseink gyűjtögető halász voltát, és e népek rokonságát igazolják. A következő generációk a helyi kereteikben is főként az „archaikusra” fókuszáltak, így többnyire a perifériára szorult, vagy egyszerűbb eszközök, halászati módok töltötték meg a raktárakat és a szakirodalmat. Ez a szelektív érdeklődés csak a II. világháború után Solymos Ede munkásságával változott meg, aki a jelen dokumentátorának igényével lépve fel a halászati technika XIX-XX. századi átalakulását követte nyomon. Az 1950-es évektől kezdtek megjelenni azok a forráselemzések és etnográfiai értelmezések, amelyben a halászat helyét és szerepét vizsgálták az árutermelésben és a paraszti gazdálkodásban. 1 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/halaszat.pdf [2017.03.14.] 2 http://www.hahc.hu/hireink_2014_ll_7_xxvi_szimpozium.php [2017.03.14.] 3 http://halaszat.kormany.hU/download/e/45/80000/a5-20oldal-HU-VM.PDF [2017.03.14.] 4 http://www.balatonihal.hu/media/files/Hal_szati_t_rv_ny_s_vhr_egys_ges_szerkezetben_ tartalomjegyz_kkel_2014.01.20..pdf [2017.03.14.] 5 https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgitdocids99700033.kor [2017.03.14.] 6 http://mek.niif.hu/02100/02152/html/02/62.html [2017.03.14.] 7 http://mek.oszk.hu/03100/03104/html/ [2017.03.14.] 81
