Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Schleicher Vera: Sport, rekreáció, hobby. A balatoni horgászat mint az önmegvalósítás terepe
SCHLEICHER Vera SPORT, REKREÁCIÓ, HOBBY A BALATONI HORGÁSZAT MINT AZ ÖNMEGVALÓSÍTÁS TEREPE Néhány évvel ezelőtt, amikor eldőlt, hogy a Balaton földrajzi és kulturális tereiben végzett terepmunkánk témái közé - különböző megfontolásokból - bekerül a horgászat is, igen kevés használható ismerettel rendelkeztünk. A témában rendelkezésre álló tekintélyes méretű horgászati szakkönyvtár is inkább csak a technikai kérdésekben adott eligazítást, a horgászat mint kulturális gyakorlat leírásához kevés fogódzót biztosított. Mihez is kezd az etnográfus egy ilyen helyzetben? Készít egy kérdőívet, amely következetes vezérfonal lesz a terepmunka váratlan pillanataiban. A 18 kérdésből álló kérdőív meglepően használhatónak bizonyult. Jó fogódzót adott a balatoni horgászat tárgyi univerzumának megértéséhez, a múzeumi gyűjteménygyarapításához, de a horgászat individuális és társadalmi vonásainak szétszálazásához is. Nagyon kevéssé bizonyult azonban használhatónak „a balatoni horgász” - ha egyáltalán létezik ilyen - fogalmának meghatározásához, „típusainak” - ha vannak ilyenek - elkülönítéséhez. Az a terepmunka igen korai szakaszában körvonalazódott már, hogy a balatoni horgászok - több tízezer ember! - korántsem alkotnak homogén tömböt. A kutatás első heteiben örömmel ismertük fel, hogy vannak parti, nyílt vízi és nádfal előtti, valamint stégtulajdonos horgászok. Vannak hígvízi és lékhorgászok, vannak fenekezők és pergetők. Vannak verseny- és kocahorgászok, akadnak szabálykövetők és orvhorgászok is. Vannak, akik gyalog, biciklivel, motorkerékpárral és vannak, akik autóval járnak horgászni. Hamar kiderült az is, hogy a közlekedés módja alapvetően határozza meg a felszerelés típusát, a horgászat közben biztosítható kényelmi, pontosabban kényelmetlenségi fokozatot, ami viszont a horgászat motivációitól és funkcióitól sem független. S ahogyan a terepmunka előrehaladtával a balatoni horgászat mind több fizikai, tárgyi és technológiai körülménye vált világossá, annál inkább körvonalazódott, hogy „a balatoni horgász”-kategória nem csupán és nem elsősorban ezekből a körülményekből adódik össze. Kézenfekvő lehetőség a kérdést az időráfordítás szempontjából megvizsgálni. A Balatonra szóló éves horgászengedély valamint a horgászegyesületi tagság kiváltása például jó támpont a balatoni horgász alakjának megragadásához, de a statisztika csapdái itt is óvatosságra intenek. A csak napi vagy hetijegyet kiváltókat például nehéz ízig-vérig balatoni horgásznak elképzelni. Többségük valóban csupán statisztikai értelemben növeli a balatoni horgászlétszámot, akárcsak a gyerekhorgászok, a halállomány pusztításával azonban nem vádolhatok. Erre esély sincs a strandon vagy a mólón vásárolt „játék” horgászfelszereléssel, és a cél sem ez. A horgászatnak ez a típusa a turisztikai fogyasztás része: a bortúra, a hajókirándulás és strandolás alternatívája. Ugyanakkor hetijegyet válthat olyan balatoni horgász is, aki előre tudja, hogy csupán három hetet tud majd a nyaralóban időzni, ezt a három hetet azonban 191
