Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)

P. Barna Judit: Fény a körben. A természetes fény és Közép-Európa legrégebbi monumentális építménye

is kimutatható maradványai, pl. túlzó mennyiségű állatcsont, edénydepók, bukrániumok (Kalla— Raczky-V. Szabó 2013) rituális közösségi étkezések nyomai lehetnek, konkrétan a körárkok esetében is. A körárkok létrehozását, kitűzését és építését minden bizonnyal alapítási rítusok kísérhették, melyben a felkelő Napnak meghatározó szerepe volt.

Gétye-Gyomgyáló lejtős

A gétyei késő újkőkori (Kr.e. 4800 k.) körárok esete is jól példázza a felkelő Nap irányához való tájolást. Ezen kívül áttekinthető mérete és egyszerűsége miatt jó kiindulási lehetőséget biztosított egy rekonstrukcióhoz is, melyet maketten mutatunk be (24. kép). Ez a lelőhely jó példának bizonyult a körárkok kitűzési és építési folyamatának rekonstruálásához is, melynek legfontosabb lépéseit a már említett rajzsorozaton szemléltetjük (7-11. kép). Egy magnetométeres felmérés és a felszínen gyűjtött lengyeli kultúrába tartozó cserepek révén bebizonyosodott, hogy a lelőhely egy lengyeli típusú rondellát rejt, melynek alaprajzát mágneses kép jeleníti meg (15. kép). A körárok egy egyszeres, megközelítőleg ovális alaprajzú, V-metszetű árok. Mérete 96 m X 115 m-re becsülhető. Belsejébe négy kapun át lehetett bejutni. A szabályos körtől való eltérés feltehetőleg a terepviszonyokkal, a keleti oldal meredek lejtésével magyarázható. A domborzatban 4 m-es szintkülönbség jelentkezik. Ugyanez lehet az oka annak is, hogy a keleti kapu tájolási értéke (66°), mely a dunántúli körárkok közt szélsőségesnek tűnik, a napív szélső értékéhez (a nyári napforduló napkeltéjéhez) közelít. A magnetométeres felmérés által kimutatott kevés mágneses anomália és a felszínen gyűjtött újkőkori leletek szóródásának összevetése mind a körárkon belül, mind azon kívül ritkás telepjelenségekre utal.

Bezeréd-Teleki-dűlő II.

Bár a körárkok belseje többnyire üres, néhány ritka kivételes esetben előfordulnak épületek nyomai a belső térben. Az épületek paliszádhoz közeli, marginális elhelyezése azonban ezekben az esetekben is jelzi az építők azon szándékát, hogy minél nagyobb belső felület maradjon szabadon. Ez feltehetőleg szintén a körárkok közösségi szerepével állhat összefüggésben. Jó példa erre a bezerédi eset is, ahol kutatócsoportunk geofizikai módszerrel egy kettős körárok nyomát mérte fel, melynek belsejében nagyméretű cölöpépítmények alapjai rajzolódtak ki (26., 28. kép). A kutatási eredmények feldolgozása jelenleg is folyik. A bezerédi körárok további, minél komplexebb kutatása, csakúgy, mint további zalai körárkok felderítése kutatócsoportunk jövőbeni tervei közt szerepelnek.

52