Biczók Sándor: Katonaidőm emlékei 1944-1947 - Bajai dolgozatok 19. (Baja, 2015)
Hadifogságban, 1944. december 26 - 1947. július 20.
Amilyen magabiztos, gőgös - csak mi, NÉMETEK! - és mindent lehengerlő, másokat semmibe vevő nép volt a fogság előtt, most épp az ellenkezőjére süllyedt, még saját magát sem becsülő, lekvár nemzetté változott. Pokrócot a fejükre és vállukra terítve, lógó fejjel és csöpögő orral vánszorogtak a munkára, vagy a táborbon a bunker és a latrina között. Szomorú volt ezt napról napra, sőt éveken át látni. Lassan-lassan fogytak a táborból, de hogy hányán kerültek haza, ki tudja? Gazdátlan, magukra maradt emberek, akik hozzá voltak szokva, hogy sorsukat egy vezér vagy vezető irányítja. Ilyen pedig nem volt, aki lehetett volna, azt nem fogadták el.68 Ruházatcsere és -pótlás A munka és a „komfortos” elhelyezés miatt kopott, szakadt, szennyeződött a ruha. Nem egészen rendszeresen, de időszakonként megjelent egy szállítmány, és az elpiszkolódott, elszakadt alsónemű leadása ellenében egy mosodát adtak. Valahonnan a hadifelszerelésből, szintén használt és mosott készletből származott. A gomb ismeretlen, minden madzaggal kötődik. Az ingnek gallérja nincs, csak szegője és kötőpertlije. Évente kétszer, tavasszal és ősszel cserélték a felsőruhát. Ez is levetett orosz katonai ruha, vagy valahonnan belekeveredett néhány zakó, nadrág. Elvették az elhasználódott ruházatot, és adtak helyette másikat. Ősszel, a közelgő télre tekintettel pótolták a hiányzó pokrócokat és köpenyeket, prémes kabátokat, esetleg prémbéléseket, subákat adtak. Ebből kinek, mi jutott. Valami végül csak jutott mindenkinek, mindenesetre jobb, mint a szakadt, leadott volt. A lábbeli már nagyobb probléma, mert csak felpróbálva lehetett megállapítani, hogy alkalmas lesz-e a hideg ellen, és munkára is megfelelő-e? Egyik alkalommal japán fogolyellátmányból származó, nyúlszőrrel bélelt bakancsokat hoztak. Bár ne adták volna! Közelharc volt, hogy abból kapjanak. Addig nem is volt lábfagyás, de a subás bakancsokkal igen. Beleizzadt a lábuk, majd kint, a szibériai hidegben ráfagyott az izzadtság. Szaporodott a járóképtelenek, csökkent a kivonulók száma. Azután jött a vizsgálat és a nyomozás a szimulálok után. Egészségügy, beteggondozás Kórházunk, vagyis a gyengélkedőket kezelő faházunk volt. Orosz részről volt egy orvosnőnk, Anna Pavlovna, meg két szesztra, ápolónő. Ők voltak a hivatalosak. A tábor önkormányzata részéről Kosztolányit, az 53
