Biczók Sándor: Katonaidőm emlékei 1944-1947 - Bajai dolgozatok 19. (Baja, 2015)
Hadifogságban, 1944. december 26 - 1947. július 20.
raktárból naponta kiadott kása is csak lapáttal, vödörrel mért napi adag volt. Idekívánkozik a kenyér készítésének módja. A tészta hosszú ládában készült. A láda felső széle szélesebb volt az aljánál. Ebben, ennek alján erjedt a tegnapi tésztából meghagyott kovásznak való. Felöntötték langyos vízzel, és hagyták erjedni. Ez volt a kovász, az ő nyelvükön „kvasz”, amit nagyon szerettek inni sör helyett.61 Ez a kovász vízzel felhígítva adta az alapanyagot, ebbe öntötték a lisztet, és gyúrás helyett evezőszerű lapátokkal keverték. Olyan palacsintatészta sűrűségű massza keletkezett, amit nyeles kanalakkal bádogformákba meregettek. Ezeket tették a kemencébe. Nálunk azt hiszem 120%-os a kisütési arány, ott, ebből a híg tésztából, minimum 160%-os kisütési mennyiséget kellett elérni. Tehát 1 kg lisztből legkevesebb 160 dekás kenyeret kellett sütni. Ebben a kapott adagban jelentős rész a víz volt. A víz... Ezen a téren is sok volt a vita. Persze, mi hozzá voltunk szokva, hogy jókat igyunk a hideg kútvízből még télen is. Szerintük az elmaradhatatlan köhögés, nátha a hideg víztől származik. (Többet ártott a szervezetnek a munka közbeni meghűlés, meg a nem éppen egészséges körülmények.) Ezért a vizet fertőtleníteni kellett, és csak forró (nem forralt és kihűtött) vizet ihattunk. Minden barakkban erre a célra kihelyezett edényben kellett ivásra forró vizet tárolni, mellette felfüggesztve egy hosszú nyélre erősített merítő bögre. Hivatkoztak arra, hogy a szovjetek vigyáznak polgáraik egészségére. Nézzük csak meg, hogy minden vasútállomáson van forró vizet szolgáltató csap a várótermekben vagy a peronon. Tényleg, ki van írva, hogy kipjatok.62 A vasúti kocsikban is a kalauznál forró víz kapható. Mi is éltünk volna vele, ha ilyen kocsikban hazaengednek. Táborrend, emberek, munka, teljesítmény Már említettem, hogy az őrzésen kívül minden a táborlakók feladata volt. így a tábor önkormányzata is. Tehát egy, a foglyok közül való táborparancsnokra is szükség van. Ez tartja fenn a táboron belüli rendet, és tartja a kapcsolatot az őrségünk főnökével, a nacsalnyikkaX,63 A létszámot tekintve a németek voltak többen,64 közülük akartak kijelölni egy főnököt. Közöttük volt egy német őrnagy, mint rangidőst, őt akarták jelölni. Kereken visszautasította. Későbbiekben tudtam meg, hogy ő volt a „Birodalom második katonája” Hitler kinevezése vagy kitüntetése szerint.65 Tartotta is ezt a rangot, és nem vállalt semmi munkát. Erre a többi német tiszt sem vállalta a feladatot. Végül egy igen agilis és nyüzsgő német törzsőrmestert bíztak meg. Tartott ez addig, amíg az oroszoknak egyszer nem 49
