Biczók Sándor: Katonaidőm emlékei 1944-1947 - Bajai dolgozatok 19. (Baja, 2015)
Mágneses aknák keresése, hatástalanítása a Dunán
Fajsznál felrobbant a Dömös nevű személyhajó. A tragédiát és körülményeit a Bajai Honpolgárban dr. Dániel József írta meg igen hatásos riportban.20 Én itt most a robbanás lehetőségét szeretném megvilágítani. A hajóroncsok eltávolítása tényleg megtörtént, de a roncs előtt keletkezett hatalmas zátony megmaradt, és megmaradt benne a betemetett és alvó akna. Az idők során 1951-ben - a tragédia évében - volt először hosszan tartó és bővizű árvíz. A hömpölygő ár eltakarította a zátonyt, és kiszabadította a lappangó aknát. A magas vízállás lehetővé tette a hajónak, hogy átlóban levágja a kanyart Kalocsa felé mentében. Sajnos ez az út az addig nyugalomra kényszerített akna felett vezetett. Ilyen körülmények között szinte elkerülhetetlen volt, vagy törvényszerűen be kellett következnie a gyászos szerencsétlenségnek. Új beosztásomban a Duna felső szakaszán, Dunaföldváron volt a parancsnokságunk,21 amikor a rádióban 1944. október 15-én beolvasták a kiugrási kísérlettel kapcsolatban a Horthy-proklamációt.22 Másnap hajnalban a Dunaföldvártól Székesfehérvár irányában felsorakozott német gépkocsioszlop parancsnokának segédtisztje felkeresett - mint helyi állomásparancsnokot -, hogy ne tanúsítsunk ellenállást, és tegyük lehetővé békés elvonulásukat. (Mellesleg a 7 tagú parancsnokság egyébként sem sok ellenállást tanúsíthatott volna.) A következő napon Illey Tamás fő törzskapitány jelentkezett nálam, a hajónagyi rangban lévő állomásparancsnoknál, hogy megérkezett zászlóaljával.23 A további parancsot rajtam keresztül fogja kapni a fővezérségtől. A főtörzskapitány személyisége, a folyamőrség keretében folytatott szolgálata, kiképzési módszere, szigorúsága, embersége, illetve ezek méltatása külön fejezetet érdemelne. Itt csak annyit, hogy mint vérbeli felesküdött katona, a beosztottjaitól is azt követelte, hogy a parancsot minden körülmények között teljesíteni kell. Néhány nap múlva továbbítottam a folyamőr-parancsnokság parancsát: zászlóaljával azonnal vagonírozzon be, és haladéktalanul induljon Szabadka felszabadítására.24 Rakodás közben elmondta, hogy egész fegyverzete puskánként néhány lőszer, és az első világháborúból származó géppuska lőszer nélkül. Megjegyzésemre, hogy ilyen körülmények között ez a bevetés kész öngyilkosság, felemelt hangon figyelmeztetett: - Hajónagy úr! A kapott parancsot mérlegelés nélkül teljesíteni kell! Még az indulás előtt felhívtam a fővezérséget, előadva az itteni lehetetlen helyzetet. Válasz: - Ki volt, aki ezt a parancsot kiadta, azonnal leállítani az elvonulást! 17
