Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

hogy meglepett a Városliget és a millenniumi emlékmű felé hömpölygő tömegek vidámsága, felszabadult tekintete. Hát ezeket az embereket nem érdekli, hogy ha­zánknak több mint kétharmadát idegen csapatok szállották meg, mégpedig - úgy látszik - véglegesen? Vagy tényleg annyira bíznak a szociális forradalomban, hogy attól sorsuk jobbra fordulását, életük megjavulását remélik? Eltűnődve, bizonyta­lan érzésekkel eltelve mentem haza. A magyar proletárdiktatúra kezdetben mutatott is fel bizonyos eredményeket. A Vörös Hadsereg csapatai felszabadították csaknem az egész Felvidéket, de aztán az entente parancsára vissza kellett vonulniok, sőt a román csapatok átlépték a demar­kációs vonalat is, és egy augusztusi napon felhangzott Budapest utcáin a román katonaság gyors ütemű, kihívó hangú trombitaszava, finis Hungáriáé, éreztem és sírtam, mint egy kisgyerek. Azután a román katonaság visszavonult a demarkációs vonal mögé, és Pestre bevonultak Horthy ellenforradalmi csapatai. Ezek magyarok voltak ugyan, de szá­momra százszor idegenebbek, mint a - románok.294 Én Szabadkán parasztgyerekekkel nőttem fel, azokkal játszottam, azok voltak a barátaim; én ismertem a magyar népet, az nem volt antiszemita. És most Horthy hordája csak egy jelszóval jött Budapestre: az országot ért minden csapásnak és a háború elvesztésének csak a zsidók az okai, no és persze a szocialista és még in­kább a kommunista munkások. Az úgynevezett „fehér hadsereg” útját akasztások, gyilkosságok, kínzások, fosztogatások kísérték nyomon Siófoktól Orgoványig.295 Horthy, a fővezér ezeket a jelenségeket kezdetben maga is támogatta, később pe­dig - mint kormányzó - mint a nemzeti felbuzdulás megnyilvánulásait megértés­sel kezelte és megbocsátotta. De nem célom ezeket az eseményeket feleleveníteni, mert - hogy is mondotta a költő - „Nehogy, ki távol sír e nemzeten: Megutálni is kénytelen legyen”...296 Engem ez események lelkileg mélyen megrendítettek, de hát a nemzet jobbik része megdermedve hallgatott, mit lehetett volna tennem. 294 Horthy Miklós (1868-1957) haditengerésztiszt, politikus. 1918-ban az Osztrák-Magyar Mo­narchia hadiflottájának parancsnoka. Magyarország kormányzója 1920-1944 között. Az alkotmá­nyosság megőrzésére törekedett; elutasította a liberális és szociáldemokrata baloldallal az együtt­működést, de meghiúsította a diktatúrára irányuló szélsőjobboldali kísérleteket is. A II. világháború kitörésekor ellenezte a belépést, jelentős szerepe volt abban, hogy lengyelek tízezrei, szövetséges hadifoglyok és zsidók menekülhettek Magyarországra. A Szovjetunió megtámadását követően hoz­zájárult a hadiállapot kimondásához. A háborúból való kilépési kísérletei nem vezettek eredményre, a németek 1944. március 19-én megszállták Magyarországot. 1948-tól Estorilban (Portugália) élt. Hamvait 1992-ben szállították haza. - A Tanácsköztársaság kormánya 1919. augusztus 1-jén le­mondott, a román csapatok augusztus 4-én megszállták Budapestet, majd november 14-16 között kivonulnak a fővárosból és a Duna-Tisza közéről. - November 16-án Horthy Miklós a nemzeti hadsereg élén bevonul Budapestre. 295 A Tanácsköztársaság bukását követően megtorló akciók indultak a résztvevők ellen. A tiszti különítmények (Prónay Pál, Héjjas Iván) a Dunántúlon, majd 1919 december elején a Duna-Tisza közén (Orgovány, Izsák) végeztek ki a forradalom idején a helyi hatalomban szerepet vállaló embe­reket és szimpatizánsokat (fehérterror). 296 Tompa Mihály A gólyához (1850) című verséből vett idézet. 176

Next

/
Thumbnails
Contents