Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
Vincze Gabriella: "Egész munkásságomban csak meggyőződésem szavára hallgattam" - Telcs Ede szobrászati munkássága
és Tamásról mintázta.13 A művész életművére tekintve, Hubay (korábban Huber) Jenő és Teles Ede szoros kapcsolata vitathatatlan: Hubay Jenő fiai mellett felesége testvéréről, Cebrián Mária grófnőről is faragott egy szobrot. A két művész barátsága a későbbiek folyamán mind inkább elmélyült. Hubay segítségének köszönhetően szabadult ki 1920 körül Teles fia, Pál, a „felelőtlen” elemek karmai közül, viszonzásul Hubay Andort az Erzsébet-királyné pályázatnál segédül vette maga mellé, aki így elkerülhette a katonai szolgálatot. Művészeti szintre helyezve a barátságot, e kapcsolat legfontosabb prezentánsának az 1928-as Hubay Andorral közös kiállításon kívül a Hubay Jenő-síremléket tekinthetjük, ami a hiányos adatok ellenére is, nagy valószínűséggel csak szoros összefonódásaiknak köszönhetően jöhetett létre, hiszen a Hubay (Huber) családnak nem sokkal korábban már emeltek egy művészi színvonalú síremléket. A Hubayaknak készült mű rámutat a Teles-féle síremlékek egyik legfontosabb megrendelői rétegére, a barátaira: Edmund von Hoffmanra, Horti Pálra, Kernstok Károlyra és a Hubay-családra. Teles Ede síremlékszobrászata A temető a halál birodalma, amelyben minden a halálról szól: a síremlékek az elmúlás emlékkövei, vagy a halál misztériumát próbálják kerülgetni, képbe önteni, valamint az élők emlékezését segítik az elhunytra, egyfajta memorandumok. A historizmus szemlélete óhatatlanul rányomta bélyegét a síremlékművészetre is. A síremlékek egy részénél, különösen a nagy magyarok síremléke esetében a szobrász feladata hasonló a köztéri szobrok alkotásához: az elhunyt történelmi nagyságát kell megörökítenie, mind a síremlék méretével, mind pedig motívumaival. A kevésbé híres elhunytak esetében elég a motívumok gazdag alkalmazása is, mint például az elhunyt foglalkozására és erényeire utalás. Ha az illető politikus vagy esetleg nemzeti hős volt, lehetett egy nemzeti jelkép: Hungária-alak, paraszt- vagy huszárfigura, esetleg turulmadár is.14 Ez a jelenre irányuló, a szobroktól gazdag verbális, szavakba önthető jelentést kívánó szemlélet - a mű legyen olyan, mint egy kőbe faragott dicsőítő költemény - az allegorikus kompozíciók terjedésének kedvezett, hiszen az allegória mindenki számára könnyen érthető és konvertálható verbális közegbe. A síremlékek más típusánál ezzel szemben nem az elhunyt cselekedetei, hanem az elmúlás fájdalma, egy érzés kifejezése kerül a középpontba: például egy gyászoló nemtő vagy géniusz formájában. Teles Ede síremlékszobrászata még a századvég temetőesztétikájának szellemében fogant: önálló tervei és művei általában síremlékek szavakkal is tolmácsolható, allegorikus típusához tartoznak. Teles Edének jó néhány megvalósult síremléke áll mind a Fiumei úti sírkert13 Kiállítva az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1902/3-as téli tárlatán. 14 Hungária-alakos síremlék például Róna Klapka György; Kallós Irányi Dániel.; huszáralakos Beöthy Ákos síremléke. 12
