Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

és megmutattam Balás tanárnak, megjelölve a helyet is, ahol találtam. A következő történelemóra, mely szombatra, 10-11 közöttre esett, elmaradt, és osztályunk több ásóval felszerelve Palicsra rándult. Tanárunk útmutatása szerint kiástuk a domb­oldalból azt a nagy, korongozatlan edényt, mely összeillesztve azután a gimnázium régiségtárába került. Persze darabokban került birtokunkba, mert vastag fala elle­nére a rajta fekvő föld súlya szétnyomta. Mivel a kirándulásra vittünk magunkkal élelmiszert is, jól mulattunk, szinte majálist rögtönöztünk, és csak késő délután tértünk haza. Én, mint a kellemes kirándulás okozója, nagyon boldog voltam, és mert ezen a réven a gimnázium gyűjteményét is gyarapíthattam. Régi pénzgyűjte­ményemet már előbb az iskolának ajándékoztam, ami az év végi Értesítőben meg is volt említve. Egy katolikus hittanóra alatt eltávoztam az osztályból, és az időt az épületben levő könyvkereskedés kirakata előtt töltöttem. Ugyanott ácsorgott egy mezítlá­bas, szőke legény, ki valamit kérdezett tőlem. Megismerkedtünk. Kőszegi Ferenc nevű kiszolgált huszár volt, ki a beszélgetés folyamán elmondta, hogy sokat rajzol, sokat olvas, és festő szeretne lenni. A radonováci tanyán lakott édesanyjával, kit ő tartott el napszámos munkával.39 Meglepett, hogy velem hasonló törekvésű em­berrel találkoztam. A következő hittanóra idejére találkozót adtam neki ugyanott, azzal, hogy hozza magával rajzait. A rajzokkal együtt őt is elvittem Sauer bácsi­hoz. Azontúl Sauernál dolgozott napszámban. Természetesen összebarátkoztunk, sőt tegeződtünk is, ami nagyon emelte önérzetemet. Megtanulta mindazt, amit mestere tudott. Később önálló lett valahol a Felvidéken, ugyanabban a munkakör­ben, mint Sauer bácsi, sőt skáláját kiszélesítve még aranyozással is foglalkozott. Míg Szabadkán voltam, együtt szőttük a jövő terveit. Sokáig leveleztünk, sőt mint beér­kezett művészt meg is látogatott Budapesten, és volt néhány napig kedves, szerény vendégem. Intelligens, olvasott, egy kissé konzervatív ember lett belőle. Mint negyedik osztályos gimnazista külön szobát kaptam a szülői házban, egy alápincézetlen, földpadmalyú, tágas hodályt, melynek meszelt falaira faszénnel nagy kompozíciókat rajzoltam. Ezeken a falakon volt látható az amazonok csatája; vénasszonyok püfölték egymást és a halandókat, ahol érték. Balás tanár úr a közelünkbe költözött, megismerkedett apámmal, és néha együtt kártyáztak. Egy ízben, távollétem alatt megnézte tanárom szobámat, és a műveim­mel éktelenített falakat. Úgy látszik, jót mulatott. Elmesélhette tanártársainak, hogy miket látott, mert ha nem tudtam a leckét, célozgattak arra, hogy persze nincs időm, mert rajzolással és faragással vagyok elfoglalva. Iskolatársaim is tud­ták, hogy festőnek vagy szobrásznak készülök. Volt egy rendkívül ideges fiatal tanárom, Grómannak40 hívták. A legkisebb hiba is annyira kihozta sodrából, hogy ordított ránk, sőt pofozott bennünket. Nem szí­veltem, de én sem voltam éppen a kedvence. Órája alatt - azt hiszem nyelvtant 39 Radanovác (Radonovac) Szabadka keleti felén elterülő határrész, a Szabadka tulajdonában lévő Tompa-puszta déli része. Szekeres László, 1975. 41. 40 Grohmann Vilmos (Losonc, Szlovákia 1862-Szabadka, 1905) Képesítése klasszika - filoló­gia. Tanított: 1884-1904. - Hicsik Dóra, 2010. 40

Next

/
Thumbnails
Contents