Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

a levegő- és fényhatásokat vibráló színfoltokban fogja össze. Ennek az utolsó korszaknak a legismertebb képei az Eső, gőz és sebesség (1744) és A Téméraire hadihajó utolsó útja a Temzén napnyugtakor (1839).

Velázquez, Diego Rodriguez de Sylva y (1599-1660) spanyol barokk festő, élete jelentős részében IV. Fülöp udvari festője. Mindenféle műfajban alkotott, zsánereket, történelmi, vallásos és mitológiai képeket ( Vénusz tükörrel, 1649-51), ám festészetében a téma szinte mellékessé válik a festésmóddal szemben. Legnevezetesebbek a portréi (X Ince portréja, 1650 k.). Fiatalkorában Francisco Herrera el Viejo, majd Francisco Pacheco tanítványa. Korai sevillai életképeit még naturalista ábrázolásmód, sötét tónusok jellemzik. 1623-ban szegődik a spanyol udvarhoz, ahol élete folyamán megfesti az uralkodócsaládot és környezetét (udvari bolondok). A leghíresebb talán ezek közül a Mária Terézia infánsnőt ábrázoló képe. A spanyol időszakokat itáliai utak szakították meg, első útján Tintoretto festészete volt rá a legmélyebb hatással (Breda átadása, 1634-35). Utolsó korszakában (1651 után), amelyben a Las Meninast (1656-57) is alkotta, megszabadulva mindenfajta rajzosságtól, stílusa még festőibb lett.

Velde, Willem van de, ifjabb (1633-1707) holland barokk festő. Apjánál, idősebb Willem van de Veidénél és Simon de Vliegernél tanult. Képei többnyire anatómiai pontossággal ábrázolt tengeri tájak (Texei csata, 1687). Angliában II. Károly és az udvar szolgálatában dolgozott 1673-tól.

Vermeer, Jan (1632-1675) holland festő. Történelmi, allegorikus képeket (Diana pihenője), portrékat, Delft városról tájképeket és zsánerképeket festett (Tejet öntő lány). Életéről keveset tudunk, mestere sem ismert. Egyesek szerint Leonaert Bramertől, mások szerint Carel Fabritiustól tanult. Művészetében az ember mindennapi tevékenységének eszköztelen bemutatására vállalkozott az enteriőrt megvilágító természetes fény hatásainak ábrázolásával, a tárgyak felületének érzékletes megfestésével. A térbeli rövidülés mesteri megoldásait alkalmazta a művészi hitvallásként is értelmezett A festészet allegóriája c. alkotásán (1666-67).

Veronese, Paolo (1528-1588) velencei manierista festő, eredeti nevén Paolo Caliari. Antonio Badilénél tanult, ám nála erősebben hatott rá a manierista festő, Domenico Brusasorci. Stílusát mozgalmas komponálás, ragyogó színek jellemzik. Színpadias, világi pompa hatja át ún. lakomajeleneteit, oltárképeit. Merész rövidülésekkel, táj- és életképi motívumokkal festett képsorozatai, freskói {Villa Barbaro, Maser, 1561; Velencei Doge-palota, 1575-85) a barokk falképfestészet előkészítői. Legismertebb művei az eredetileg a San Giorgio Maggiore kolostor ebédlőjét díszítő Kánai menyegző (1562-63) és a Lakoma Lévi házában (1573).

Verspronck, Jan Cornelis (1597k.—1662) holland barokk festő. Édesapjánál, Cornelis Engelsznél, aki zsánereket, portrékat és csendéleteket festett, sajátította el a mes-314