Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

hatása érződik művein. Képein valóságos tájakat ábrázol, többnyire vízpartokat (.Egmond aan Zee látképe, 1640; Vízpart Arnheimnél, 1642). Utolsó korszakában, 1645 után mind nagyobb érdeklődést mutat a fénytani, légköri jelenségek iránt (.Pihenő a fogadónál, 1649). Ekkortájt néhány zsánert is fest (Csendélet pulykával, 1661).

Sansovino, Jacopo d’Antonio (1486-1570) itáliai szobrász és építész. Eredeti neve Jacopo Tatti, a Sansovino nevet mestere, Andrea Sansovino iránt érzett hálájából veszi fel. Szobrászatára az antik szobrok és Michelangelo munkái hatottak. 1527-ben Velencébe költözött, ahol építészként nagy szerepe volt a velencei Piazza és Piazetta di San Marco reneszánsz kiépítésében. Az ő tervei szerint épült a Loggietta (1537-40), illetve részben a Libreria Vecchia (1536-88). A középületek mellett templomokat (San Francesco della Vigna, melynek homlokzata Palladio munkája) és palotákat (Palazzo Corner della Cá Grande) is alkotott. Építészetében a firenzei Bramante-féle építészeti hagyomány és a díszesebb velencei stílus ötvözője volt. Szobrászként egyik legkorábbi munkája a firenzei székesegyháznak Michelangelo által félbehagyott apostolfigurái közül Szent Jakab alakjának megfaragása (1511-18). Velencei korszakából való a Venier dózse fali síremléke (1556-61), a San Marco sekrestyeajtaja (1550-es évek), a Logetta antik istenszobrai (1537-45) és a Dózse-palota Neptunusz és Mars alakja (1554-67).

Sarto, Andrea del (1486-1530) firenzei reneszánsz festő. Piero di Cosimo műhelyében tanult, de főként Leonardo és Michelangelo művészete volt rá hatással. Freskókat és táblaképeket is készített. Nevezetesebb freskói a firenzei szerviták Santissima Annunziata kolostorának ciklusai (1509-től), a Compagnia dello Scalzo épületének udvarában látható Keresztelő Szent János életéből vett jelenetek (1511-26) és a Salvi kolostor Utolsó vacsorája (1526-27). Míg előbbiek formaérzékükkel, az utóbbi meleg színvilágával tűnik ki. Táblaképei közül leginkább az Angyali üdvözlet (1514) és az Izsák feláldozása ismert.

Scorel, Jan van (1495-1562) németalföldi reneszánsz festő, építőmester, humanista. Pontosan nem ismert, kinél, mikor tanult, de Jacob Cornelisz vagy Jan Gossaert valószínűsíthető festményei alapján. Németországban, Itáliában és a Szentföldön is járt, ez utóbbi utazásokon készült vázlatokat később fel is használta. 1521 és 1524 között visszatért Rómába, ahol Michelangelóval és Raffaellóval együtt a pápa mellett, a Vatikánban dolgozott. Hazájában, olasz útjai hatására, a romanizmus elindítója. Jelentős holland humanistákkal állt kapcsolatban. Dürer műhelyében is megfordult. Lancelot Blondeellel együtt restaurálta az Eyck fivérek genti oltárképét. Portrékat (Jeruzsálemi zarándokok haarlemi testvériségének tagjai (1528-29) és bibliai témájú képeket {Mária Magdaléna, 1528) egyaránt festett.

Seghers, Dániel (1590-1661) holland barokk festő és jezsuita szerzetes. Idősebb Jan Brueghel tanítványa. Főleg mint virágzsánerfestő jelentős, a „virágfüzérzsá-309