Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

nerek” festője, ami egy sajátos, id. J. Brueghel és Federico Borromeo által kitalált holland műfaj volt. A Madonna szent vagy vallási szimbólum képét virágfüzérek vették körül. Dekoratív virágkoszorúiba gyakran más mesterek festették a figurákat (egyebek mellett Rubens, Simone de Vos).

Sergent, Antoine-François (1751-1847) francia rajzoló, vésnök. Párizsban, Augustin Saint-Aubinnál tanult. Ezután visszament szülővárosába, Chartres-ba, ahol heraldikai metszeteket, érmeket készített, és belekezdett egy Chartres-térképbe is. 1784-ben Párizsba ment, ahol aktívan részt vett a francia forradalomban. 1792- től igazgatóhelyettese a commission conservatrice des monuments des arts-nak, amely a megőrzésre javasolt értékeket választotta ki. 1793-ban egy szobrászati és festészeti múzeum alapítását javasolta. Élete a francia forradalomban való részvételével megpecsételődött: előbb népfelkelés vádja miatt menekülni kényszerült, utóbb börtönben ült. Utolsó éveit Nizzában élte le.

Settignano, Desiderio da (1430 k.-1464) firenzei reneszánsz szobrász. Eredeti nevén Desiderio de Bartolomeo di Francesco detto Ferro. Gyermekportréiról (Nevető fiú, 1453-63), Keresztelő Szent János és kis Jézus ábrázolásáról is nevezetes márványszobrász. Donatello tanítványa volt. Legkorábbi ismert műve a firenzei Pazzikápolna szeráffejes frize. Egyik fő műve a firenzei Santa Croce Carlo Marsuppini síremléke (1459), amely bár Bernardo Rossellino Bruni síremlékének mintájára készült, ám végeredményében annál jóval festőibb, díszesebb (puttófejek, növényi ornamentika). Másik fő műve a firenzei San Lorenzo tabernákuluma, amely szintén egy Rossellino-mű dekoratívabb átdolgozása (1461).

Signorelli, Luca (1441-1523) firenzei-umbriai reneszánsz festő. Pierro della Francesca tanítványa. Freskókat és táblaképeket is készített. A Szent Család című tondója (1490-92) Michelangelo Tondo Dómjának előfutára. Fő műve az orvietói San Brizio-székesegyház capella nuovájának Fra Giovanni da Fiesole által elkezdett Utolsó ítélet freskója (1499-1502), amelyet a plasztikus mintázás, a meztelen test anatómiájának markáns hangsúlyozása, a mozgó tömegekből épülő kompozíció jellemez. A római Sixtus-kápolnában Mózes utolsó tetteit és halálát ábrázoló freskói (1481-82) láthatóak. Ismertebb táblaképei a Szent Sebestyén vértanúsága (1498) és a Krisztus siratása (eredetileg oltár része, 1502).

Simon, Lucien (1861-1945) francia festő. A Julien Akadémián tanult. André Dauchez testvérét vette feleségül, és ettől kezdve tájképeket, illetve a vidéki életből vett jeleneteket festett (A körmenet; Breton parasztasszonyok fürdője). 1895-ben találkozott Charles Cottet-val, akivel André Dauchez-vel megalapították a „Fekete övezeteknek” (Bande Noire) nevezett társaságot, egy impresszionista elveken, de annál sötétebb tónusokkal dolgozó csoportot. Több helyen, egyebek mellett az École Nationale des Beaux-Arts-on is tanított.

310