Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

Reynolds, Sir Joshua (1723-1792) angol rokokó festő. Gainsborough mellett korának legnevesebb angol portréfestője. A Királyi Akadémia egyik alapítója és elnöke, akit festészetéért a király lovaggá ütött. Itáliai tanulmányútja során ismeri meg a 16. századi velencei festészetet (Tiziano, Tintoretto), amelynek kolorizmusát és fény-árnyék hatásait portréfestészetébe integrálta. Színházi szerepportrékat is festett {Mr. Siddons mint a tragédia múzsája felhőtrónon; Garrick színész a tragédia és komédia alakja közt, 1760-61). Néhány mitológiai-történelmi képe is ismert (Didó halála, 1781; Buckingham-palota).

Riccio, Andrea (1470 k.-1532) reneszánsz szobrász, építész, plakett- és éremkészítő. Eredeti nevén Andrea Briosco. Tanulmányait édesapja, Ambrogio di Cristoforo Briosco ötvösműhelyében kezdte, majd Bartolomeo Bellano tanítványa lett. Számos mitológiai témájú bronz kisplasztikát és figurális díszítésű iparművészeti tárgyat (gyertyatartó) alkotott. Fő művei a padovai Santo két szentélykorlát reliefje és kandelábere (1507-16). Ugyanitt áll Antonio Trombettának készített síremléke is (1521-24). Legismertebb síremléke a veronai Girolamo és Marcantonio della Torre bronzreliefekkel díszített síremléke (1516-21, San Fermo Maggiore).

Robbia, Luca della (1399-1482) firenzei reneszánsz szobrász. Elsősorban színes, általában kék-fehér, gyakran tondó formájú majolikáiról ismert. Első jelentősebb művei a firenzei dóm énekes-karzatának díszítése és a campanile öt szabad művészetet ábrázoló domborművei. (1437-39). Műfajt teremtő majolika-szobrászatát 1440 körül alakította ki, amelyet először a peretolai Santa Maria Nuova tabernákulumánál használt, igaz, akkor még csak díszítő szerepben, a márvány dombormű körül. Ezután többnyire mind síremlékeinél {Federighi püspök síremléke, 1453), mind épületdíszítő munkáinál ezt a technikát alkalmazza. Legnevezetesebb alkotásai a firenzei dóm sekrestyebejáratainak majolika domborművei {Krisztus feltámadása; A megváltó mennybemenetele, 1440-es évek) és a Pazzikápolna reliefjei.

Rodin, Auguste (1880-1917) francia impresszionista és preszimbolista szobrász. Tanulmányait a Petite École-ban Horace Lecoq de Boisbaudrannál végezte, aki reformpedagógusként hitt a nyitott szem fontosságában, majd az állatszobrász Antoine-Louis Barye-tól a mozgás pontos megfigyelését tanulhatta meg. Külföldi útjai során különösen Michelangelo volt rá hatással, aki „megszabadította őt az akadémista szobrászattól”. A test szobrásza lett, a kor híres táncosairól (Isadora Duncan, Nyizsinszkij) készített vázlatokat. Stílusát nyugtalan formaadás, szimbolikus mélység jellemzi. Korai művei {Érckorszak, 1877) még inkább Donatello, mint a kései Michelangelo hatását mutatják. Monumentális terve, a Musée des Arts Décoratifs bejáratát díszítő Pokol kapuja nem valósult meg, de fennmaradt több, a műhöz készített alkotása {Gondolkodó, Örök tavasz, Éva). Legismertebb emlékművei a Calais-i polgárok szoborcsoport (1884-88), Balzac (1891-98) és Victor Hugo (1889-97) emlékműve.

306

T