Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

ábrázol jeleneteket (1302-06). A freskókon a duecento végi római hagyományok mellett erőteljesen érződik a gótikus szobrászat hatása. Lábazatainak grisaille fes­tése egyebek mellett a gótikus kapuzatok lábazati zónájának felel meg. Az 1320- as években kapott megbízást a firenzei Santa Croce-templom négy kápolnájának festésére, amellyel kivívta a kortársak elismerését is (számol a reális fényviszo­nyokkal stb.). Gozzoli, Benozzo (1420 k.-1497) más néven Benozo di Lese. Firenzei kora rene­szánsz festő. Előbb ötvösnek tanult Ghiberti műhelyében, majd festőként Rómá­ban és Orvietóban Fra Angelicónak segédkezett. Számos toszkán városnak készí­tett egyházművészeti freskóciklust. Első jelentősebb munkája a montefalcói San Francesco-templom kórusának freskósorozata (1450-52). Fő művei a Palazzo Medici Riccardi kápolnája részére készített Háromkirályok vonulása freskó (1459-60), a pisai Campo Santo huszonkét ószövetségi freskója (1469-84) és a San Gimignanó-i SantAgostino szentélyének Szent Ágoston életéből vett jelenetei (1464-65). Greco, El (1541-1614) görög származású spanyol manierista festő, szobrász. Fes­tészetében ötvözte a bizánci hagyományt, a velencei mesterek kolorizmusát, illet­ve a spanyol barokk realizmusát. Misztikus hangulat, merész komponálás, moz­galmasság, megnyújtott alakok jellemzik képeit. Főként bibliai témájú képeket és portrékat festett (Hermelines hölgy, 1577-80). Tanulmányait Krétán, majd Ve­lencében, valószínűleg Tiziano mellett végezte. Ekkortájt alkotta legkorábbi szig­nált képét, az Assisi Szent Ferenc stigmatizációját (1560 k.) Egy rövidebb római kitérő után, 1575 körül Spanyolországban telepedett le. Első munkái a toledói Santo Domingo el Antiguo-templom számára készültek (Mária mennybemene­tele és a Szentháromság, 1577). Egy ideig Madridban II. Fülöp udvarában is dol­gozott, egyebek mellett a szent Mauritius mártíromságát alkotva meg a királynak (1580-81), amely azonban nem aratott túl nagy tetszést, ezért a művész visszatért Toledóba. Utolsó éveinek legjelentősebb munkái a Szeplőtlen fogantatás (1608-13), Az ötödik pecsét feltörése (1608-14) és a Laokoon és fiai (1610-14). Fő művei: Bűnbánó Magdolna (1580) és az Orgaz gróf temetése (1586-88). Hahn, Hermann (1868-1942) német szobrász. Münchenben tanult, itt telepe­dett le. Bár ismertek szecessziós munkái {Éva), Hildebrand és a kora reneszánsz mesterek hatására mint neoklasszikus szobrász ismert. Számos köztéri szobrot és emlékművet készített: Weímarban egy Liszt-szobor (1900), Speyerben egy Luther­­emlékmű, Münchenben pedig a Kocsiajtó szobra látható (1928). Hals, Frans (1580-1666) holland barokk portréfestő. A legkorábbi ismert mun­kája a Jacobus Zaffius portréja (1611). Az elismerést számára az 1616-os, a Szent György lövészegylet tisztjeinek lakomája csoportkép hozta meg, amelyet később több hasonló csoportkép követett (A Szent András lövészegylet tisztjeinek lako­mája, 1627). Ezeken a korai, kicsattanó életkedvet sugárzó képeken Hals az ábrá­289

Next

/
Thumbnails
Contents