Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

ábrázol jeleneteket (1302-06). A freskókon a duecento végi római hagyományok mellett erőteljesen érződik a gótikus szobrászat hatása. Lábazatainak grisaille festése egyebek mellett a gótikus kapuzatok lábazati zónájának felel meg. Az 1320- as években kapott megbízást a firenzei Santa Croce-templom négy kápolnájának festésére, amellyel kivívta a kortársak elismerését is (számol a reális fényviszonyokkal stb.).

Gozzoli, Benozzo (1420 k.-1497) más néven Benozo di Lese. Firenzei kora reneszánsz festő. Előbb ötvösnek tanult Ghiberti műhelyében, majd festőként Rómában és Orvietóban Fra Angelicónak segédkezett. Számos toszkán városnak készített egyházművészeti freskóciklust. Első jelentősebb munkája a montefalcói San Francesco-templom kórusának freskósorozata (1450-52). Fő művei a Palazzo Medici Riccardi kápolnája részére készített Háromkirályok vonulása freskó (1459-60), a pisai Campo Santo huszonkét ószövetségi freskója (1469-84) és a San Gimignanó-i SantAgostino szentélyének Szent Ágoston életéből vett jelenetei (1464-65).

Greco, El (1541-1614) görög származású spanyol manierista festő, szobrász. Festészetében ötvözte a bizánci hagyományt, a velencei mesterek kolorizmusát, illetve a spanyol barokk realizmusát. Misztikus hangulat, merész komponálás, mozgalmasság, megnyújtott alakok jellemzik képeit. Főként bibliai témájú képeket és portrékat festett (Hermelines hölgy, 1577-80). Tanulmányait Krétán, majd Velencében, valószínűleg Tiziano mellett végezte. Ekkortájt alkotta legkorábbi szignált képét, az Assisi Szent Ferenc stigmatizációját (1560 k.) Egy rövidebb római kitérő után, 1575 körül Spanyolországban telepedett le. Első munkái a toledói Santo Domingo el Antiguo-templom számára készültek (Mária mennybemenetele és a Szentháromság, 1577). Egy ideig Madridban II. Fülöp udvarában is dolgozott, egyebek mellett a szent Mauritius mártíromságát alkotva meg a királynak (1580-81), amely azonban nem aratott túl nagy tetszést, ezért a művész visszatért Toledóba. Utolsó éveinek legjelentősebb munkái a Szeplőtlen fogantatás (1608-13), Az ötödik pecsét feltörése (1608-14) és a Laokoon és fiai (1610-14). Fő művei: Bűnbánó Magdolna (1580) és az Orgaz gróf temetése (1586-88).

Hahn, Hermann (1868-1942) német szobrász. Münchenben tanult, itt telepedett le. Bár ismertek szecessziós munkái {Éva), Hildebrand és a kora reneszánsz mesterek hatására mint neoklasszikus szobrász ismert. Számos köztéri szobrot és emlékművet készített: Weímarban egy Liszt-szobor (1900), Speyerben egy Lutheremlékmű, Münchenben pedig a Kocsiajtó szobra látható (1928).

Hals, Frans (1580-1666) holland barokk portréfestő. A legkorábbi ismert munkája a Jacobus Zaffius portréja (1611). Az elismerést számára az 1616-os, a Szent György lövészegylet tisztjeinek lakomája csoportkép hozta meg, amelyet később több hasonló csoportkép követett (A Szent András lövészegylet tisztjeinek lakomája, 1627). Ezeken a korai, kicsattanó életkedvet sugárzó képeken Hals az ábrá289