Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

Születtem 1872. évi május 12-én Baján, Bács-Bodrog megyében, mint szüleim második gyermeke.

Édesapám, Teltsch Mór (született Pápán, 1842-ben) cipészmester, kiszolgált gyalogos közkatona volt, ki végigküzdötte az olasz hadjáratot.3 Tőle tudom, hogy nagyapám a morvaországi Nikolsburgból4 vándorolt Magyarországba, és Teltsch nevű városkából származott.5 Teltsch Áron nagyapám szépírással és sírkőbetűk és emblémák vésésével foglalkozott. (Szegény valószínűleg valami megakadályozott művész lehetett, kinek visszafojtott vágyai és álmai bennem robbantak ki.)

A kivándorlásra - úgy vélem - a VI. Károly császár által kiadott törvény késztette, mely szerint Morvaországban csupán az elsőszülött zsidók nősülhettek, nehogy túlságosan elszaporodjanak.6

Nem tudom, hogyan került Pápára. Ott, vagy a mellette lévő Bödögén7 vette el nagyanyámat, kit Haas Teréziának hívtak.

Nagyapám sok apró gyermek hátrahagyásával halt meg fiatalon. Nagyanyám felnevelte az apróságokat, és száz éven felüli korban hunyta le szemeit. Én 1892- ben, mint a bécsi képzőművészeti akadémia növendéke, Baján voltam rokonlátogatóban, és ez alkalommal lerajzoltam nagyanyámat. A szép kékszemű öregaszszony dunántúli magyarsággal beszélt, arca az öregformákon kívül ráncmentes volt.

Édesanyám Wollner Netti (Anna) 1845-ben Bonyhádon8 született. Atyja, Wollner Adolf gazdag, később elszegényedett gabonakereskedő, anyja Peltzer Betti volt, ki korán hunyt el. Anyai nagyapám a Cohén nemzetségből származott. Ez a körülmény anyámat igen büszkévé tette, hisz a cohének Áron főpap leszármazottai,

3 Az „Édesapám, Teltsch Mór” a kéziratban erősen áthúzva. - Nem lehet pontosan tudni, hogy mikor változtatta meg családnevének írásmódját a művész. A szabadkai gimnázium és a Bécsi Művészeti Akadémia bizonyítványaiban, katonai iratokban Teltsch. Az 1924-es házasságkötésének anyakönyvi kivonatában Teles. - Az olasz egyesítésért (Risorgimento) vívott küzdelemben a Habsburg-birodalom fennhatóságának megszüntetéséért kirobbant olasz-osztrák-francia háborúról van szó (1859-1861), melyben az osztrákok vereséget szenvedtek, s elvesztették itáliai területeiket.

4 Nikolsburg, ma Mikulov (Csehország), az osztrák határ közelében.

5 A morvaországi Teltsch (ma Tele, Csehország). Létezett egy Teltsch nevű helység Csehországban is (Karlsbadtól - ma Karlovy Vary - dél-keletre), de ezt a települést a mai térképek már nem jelölik. Valószínűleg a mai Tele lehet, ahonnan a család származik.

6 VI. Károly (1685-1740) III. Károly néven spanyol király, VI. Károly néven német-római császár; III. Károly néven magyar király. 1726-ban kiadott rendelete az osztrák örökös tartományokban korlátozta egy zsidó családon belül a férfiak házasodását, vagyis csak egy férfi nősülhetett. E rendelet migrációs hullámot indított el. Elsősorban Cseh- és Morvaországból tömegesen érkeztek nőtlen zsidók Magyarország területére. A rendelet célja az volt, hogy csökkentse a zsidóság létszámát az osztrák területeken, de nem akadályozta meg magyarországi letelepedésüket. A betelepülés elsősorban a török hódoltság gyéren lakott területeire irányult, így a Bácskába is. - A „zsidó” szó a kéziratban erősen áthúzva.

7 Bödöge, ma Homokbödöge (Veszprém megye), Pápától 12 kilométerre fekvő falu.

8 Bonyhád: város Tolna megyében.

28