Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

könnyed, festői zsánerképeinek köszönhette. Ismertebb zsánerei A szerelmes levél (1770), A lopott csók (1780-as évek vége), Az olvasó nő (1776), A hinta (1767). A zsánerek festése mellett dekorációs munkákat is készített, a Bergeret-szalon és Mme Dubarry kastélya számára. Ez utóbbiba készült öt festmény, amit már a karrierjét kerékbe törő francia forradalom kitörése után fejezett be, egyben Fragonard utolsó jelentős munkájának is számít.

Franceschini, Marcantonio (1648-1729) bolognai barokk festő. Olajfestményeket, oltárképeket és freskókat is készített. Freskói közül a modenai hercegi palota Sala d’Onore mennyezetképei és a genovai Palazzo Ducale del Maggior Consiglio (1701-1704) ma már nem látható mitológiai és történelmi jelenetei a legjelentősebbek. Olajképei gyakran sorozatot alkotnak: a bécsi Lichtenstein-palota Diana és Vénusz szerelmei és csábításai története huszonhat képből áll (1692-1700).

Francia, Francesco (1451-1517) bolognai reneszánsz festő, éremkészítő, pecsétverő, szobrász és építész. Marco Zoppo mellett tanult. Első ismert munkája a Felicini Madonna (1494). Kezdetben Lorenzo Costával együtt dolgozott. Művei ekkor még Ercole de’Roberti és Costa hatását mutatják. 1506-ban a mantovai udvar festője lett. Eltávolodva Costától festményein Perugino és Raffaello befolyása látszik. Elsősorban portrék (.B. Bianchini arcképe) és vallási témák kerültek ki a keze alól. (Madonna szentekkel, illetve Jézus imádása, 1498-99). A festmények mellett ötvösmunkákat, niellókat is készített, egyebek mellett Marcantonio Raimondi metszeteiről.

Gainsborough, Thomas (1727-1788) angol táj- és portréfestő. J. Reynolds mellett a 18. századi Anglia legjelentősebb arcképfestője. A rézmetsző Hubert Gravelot és a történelmi képeket festő Francis Hayman tanítványa. Kezdetben főként tájképeket festett, 1748 körül tért át a portréfestésre. Mindemellett, bár háttérbe szorult művészetében, a tájképfestéssel soha nem hagyott fel (Naplemente, 1760). Első jelentősebb képei a Charterhouse (1748), illetve a Mr. és Mrs. Andrews (1748) című portré, amelyen Gainsborough portréira jellemzően a vászon jelentős részét a táj foglalja el. 1759-ben a felkapott fürdővárosba, Bath-ba költözött, ahol csakhamar igen divatos arcképfestő lett. 1770 körül festette meg egyik leghíresebb képét, A kékruhás fiút. 1774-ben visszament Londonba, ahol további arcképeket, többek között Mrs. Sharidan (1783) és Mr. és Mrs. William Hallett (1785) portréit készítette. Megörökítette az angol királyi családot is {III. György portréja, 1781).

Ghiberti, Lorenzo (1378-1455) firenzei reneszánsz szobrász, ötvös és elméletíró. Neve 1401 körül tűnik fel, amikor megnyeri a firenzei Battistero második (északi) kapujára hirdetett pályázatot. A kapuzat, amely Krisztus életét meséli el, stílus és forma tekintetében is az első kapu mesterének, Andrea Pisanónak a követője. A kapuzat sikere folytán 1425-ben Ghibertit a harmadik kapuzat elkészítésével is megbízták. A fő művének számító harmadik kapuzat, amelyet Michelangelo nevezett el Porta del Paradisónak, már teljes egészében az új domborműszobrászati

287

I