Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
Telcs Ede útinaplói
Elutazás együtt Bruxelles-be. Terminus Szállóban nincs hely. Végre Brinkgreve a Carltonban, a börze mellett talál födelet. Vacsora után séta a Grand Place-on. Július 27. Reggeli után elkísérjük az egész társaságot a Leopold állomásra. Elutaztak. Vissza a királyi palotáig gyalog, katonazenekarral. Régi múzeum. Lagae szobrai a legkülönbek. Dillens is jó. Meunier reliefjei kellemetlenek. Rousseau kiállhatatlan. A képtárban a flamand festészet fejlődését jól lehetne tanulmányozni. Szép Memling-fejek. Egy jó Rembrandt és egy jó Hals. Legfinomabb Brouwer egy kis képe, Jordaens, Rubens egy érdekes, finom női arcképe tetszik; nagy kompozícióit nem szívlelem. A modern képtár fárasztóan nagy. A 19. század komoly mesterei nem nagyon érdekesek. Becsületes munkák, de semmi több. A modernek közt sok bolond, zavaros akarások. Most láttam először eredeti Foujitákat. Már nem érdekel. Utána drága ebéd egy kisvendéglőben. De jó volt. Hazatérés, alvás. Felhívom Gerőfi Gusztit telefonon. Lucie-vel beszélek. Találka este. Séta a Boul. Anspachon és a Grand Place-on. Vacsora. 28-án St. Gudule megtekintése. Belül szép, de sok a barokk szobor. A baloldali ablak reneszánsz, igen jó. Utána Palais de Justice. Hatalmas arányok, sok helyt monumentális, de alapjában nem tetszik. Felfújt hólyag. Petit Sablon, semmi különös. Exposition centenaire de l’art Belge 1830-1930. Érdemes megnézni, mert jól mutatja a fejlődést. Stevens néhány finom képe, ami megkapott. Sok jó szobor. Dillens, V. der Stappen, Lagae (hanyatlás jelei). Kimagasló jelenség a fiatalon elhunyt Rik Wouters munkái. Őstehetség. Táncosnője példája a jól kiegyensúlyozott, temperamentumos szobornak. Az édeskés Rousseau átcsapott a modernizmusba. Jó Rombaux. Affektált hermafrodita. Ebéd után rövid alvás. A kínai pedikűr rendbe hozza elromlott lábainkat. Találkozás Lucie-vel és Charles Sámuellel az Old Englandban. Eső. Vacsora az olasz vendéglőben. Elég jó, de drága, és nincs olasz konyhája, csak a tányérok széle zöld, fehér, piros. Július 29-én ébredés után elhatároztuk, hogy utazunk Malines-be. Elég volt Bruxellesből. A reggelit otthagytuk az egyik kávéházban, mert úgy szolgáltak ki, mintha ők fizetnének. Irénke hazamegy csomagolni, én pedig villanyoson Sámuelhez. Korán van, megnézem hát Charles van der Stappen harcos emlékét. Jó munka. Sámuel kedvesen fogad, megmutatja régi és új munkáit. Kevés a jó. Úgy látszik, a pénzért, mert sok arcképet csinál fénykép után. Régi dolgai jobbak, mint az újak. Plakettjei nem jók. Úgy látszik, nemigen ért a domborműhöz. Vissza a szállóba taxin, mert késő van. Érkezés Mechelenbe. 12 óra után ebéd a Corona Hotelben. Jó, de szemtelenül drága. A szoba szűk, folyóvíz nincs, de napi 50 frank. Gyalog a városba. Rengeteg változás, mióta itt jártam. Sok szép régi házat lebontottak, és újakat építettek. Az eső esik. Taxin nézzük a várost. A sofőr nagy 257
