Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

gyónókra tesznek szert, amit gyorsan dollárra vagy más nemes valutára váltanak át, amivel megint csak az osztrák pénz értékét rontják, s a nép nyomorát növelik. A nagy beszélgetésben észre sem vettük az idő múlását, mikor von Hofmann elővette az óráját, és szólt a feleségének:- Kedvesem, lA 9 van, Édi is bizonyára éhes, velünk vacsorázik. Én tiltakozni próbáltam, de az asszony már felugrott, hogy kimenjen a konyhá­ba, de félúton zavartan megállt és megszólalt:- De Edmund, ma csak kávénk van vacsorára, azzal mégsem kínálhatom meg Édit, és ha még igazi kávé volna, dehát sajnos csak Ersatz, mint manapság min­den.338 Hofmann is zavarba jött kissé, de aztán kivágta magát.- Nem baj drágám, a mi Édi barátunknál nem az a fontos, hogy mivel tudjuk megkínálni, hanem az, hogy velünk van. Igazam van, Édi? Tőlem talán nem volt szép, hogy hagytam, hogy ez a két derék ember zavarba jöjjön, azért, hogy én aztán minél hatásosabban tálalhassam az én kis meglepeté­semet számukra, de hát én is - csak gyarló ember vagyok.- Nem úgy van Edmund - feleltem -, nekem ugyan valóban az a fontos, hogy Veletek lehetek, de ezt az alkalmat meg kell ünnepelni; én is hoztam magammal egy kis vacsorára valót. Kommen Sie, Frau von Hofmann! Mentem Hofmann-né­­val a konyhába, és átadtam neki a külön bádogdobozba csomagolt, zsírjában kisü­tött gyönyörű libamájat. Hofmann-né odavolt a boldogságtól és a csodálkozástól. Azt mondta, hogy ő már úgy tudta, hogy a liba valami rég kihalt ősi állatfajta, amelyről csak a nagy Brehmben olvashat az ember.339- Tudja Édi - folytatta -, ilyen ínyencséget mi a háború második éve óta nem láttunk. - Mit fog szólni szegény férjem, valamikor ez volt a legkedvesebb étele, de persze ilyet már régen nem engedhetünk meg magunknak. Hofmann-nénak átadtam a magammal hozott lA kg teát is. Hofmann-né nem akart hinni a sze­mének: - Valódi tea, nem Ersatz? Istenem, mit fog Edmund mondani! Édikém, menjen be hozzá, míg én elkészítem a teát, és beadom a vacsorát, de ne áruljon el Edmundnak semmit, legyen az meglepetés számára! Szót fogadtam, és bementem a szobába, ahol von Hofmann fel és alá sétált. Őt annyira foglalkoztatta a velem való beszélgetés, hogy már egész megfeledkezett a vacsoráról, mikor felesége egy nagy ezüsttálcán ragyogó arccal behozta a párol­gó teát, és a tálca közepén a sült libamájat. Letette az asztalra, és mint egy diadalmas hadvezér tekintett az urára:- Na, was sagst Du dazu Edmund, was hat uns der Edi zum Nachtmahl gebracht?340 Hofmann egész átszellemült arccal nézett a terített asztalra.- Csak most föl ne ébredjek, míg nem eszem ebből a májból! - mondotta. Ré-338 Ersatz: pótló, itt pótkávé 339 Brehm, Edmund Alfred (1829-1884) német természettudós alapvető, 18 kötetes műve Az állatok világa, amit csak nagy Brehmként említenek mindmáig. 340 Mit szólsz ehhez Edmund, mit hozott nekünk Édi vacsorára? 197

Next

/
Thumbnails
Contents