Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
kor érdeklődtek elhatározásom indokai iránt, őszintén megmondtam az okokat. Kedvesen marasztaltak, és kérték, hogy ne törődjem az újságcikkekkel, de láttam, hogy megértették és méltányolták elhatározásomat. Nehezebb dolgom volt feleségemmel, aki tekintettel a Magyarországról érkező rossz gazdasági hírekre, mindenáron le akart beszélni a hazatérésről, és ha már végképpen elhatároztam, hogy Hollandiában nem maradok, ajánlotta, hogy menjünk át Angliába, ahol véleménye szerint sokkal több érvényesülési lehetőség nyílna számomra, mint tönkretett, kifosztott hazánkban. Tudtam, hogy ebből a szempontból neki van igaza, de én a hazatérésemet nem gazdasági kérdésnek tekintettem. Magyarország nekem a hazám volt. A Vörösmarty-szoborra én vésettem fel, hogy „Hazádnak rendületlenül” ehhez az országhoz kötött minden emlékem, erről álmodtam a boldog, békés Hollandiában, szóval elhatározásom megmásíthatatlan volt. Ez volt első komoly összetűzésem Nórával. A hazatérés ideje pedig közeledett. Péter és Ádám levizsgáztak, elküldöttem őket az anyjukkal Katwijkba, az Északi-tenger partján fekvő kis halászfaluba, Sárit pedig hazaküldtem, hogy Mészáros utcai lakásunkat hozassa rendbe. Máté is vele ment, hogy megpróbálja Móra Ferenc és más ottani barátaim segítségével a szegedi egyetemre való felvételét elintézni, ami a numerus clausus korában egyáltalán nem volt könnyű feladat.312 Én magam pedig közben likvidáltam hollandiai ügyeimet, majd azok elintézése után magam is leutaztam Katwijkba, mely falucska a kispénzű hollandusok nyaralóhelye volt. Szerény lakásban, kitűnő táplálkozás mellett kevesebbet költöttünk, mint Utrechtben, és bizony jólesett kétesztendei fáradtság után egy kis nyújtózkodás a természet ölében. Hazatérésem előtt még szereztem egy csomó régi könyvet, köztük egyik-másik valóságos csemege. Sajnáltam, hogy nem volt több pénzem, mert Hollandiában aránylag olcsón lehet régi könyveket vásárolni, a hollandusok nemigen veszik, s így Rotterdamban a heti piacokon garmadával lehet gyönyörű nyomású régi könyveket látni. Szereztem többek közt egy rengeteg rézmetszettel díszített 18. századbeli Josephus Flaviust 5 holland forintért.313 Hát még, ha sok pénzem lett volna! De azért így is beszereztem vagy 25 kötet 17-18. századbeli könyvet, köztük néhány egész komoly ritkaságot. Ez a néhány könyv, néhány jó barát és pár kedves emlék: ez volt több mint kétéves hollandiai tartózkodásom mérlege. 1922 július végén léptük át újra a magyar határt. A szegénység, a vesztett háború minden nyoma már Németországtól kezdve kísért, de Ausztria elhagyása után talán még nyomasztóbban hatott rám. De mikor a vonatunk ablakából láttam feltűnni Budapest első lámpásait, bizony fátyolos lett a szemem. Este volt, mikor Pestre érkeztünk, taxiba ültünk, és 312 Móra Ferenc (1879-1934) író, régész. A szegedi Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum (ma Móra Ferenc Múzeum) munkatársa, 1917-től igazgatója. 313 Flavius, Josephus, családnevén Jószéf ben Matitjáhu (37 körül-100 körül) zsidó történetíró. Legismertebb művei: A zsidó háború, A zsidók története, Appion ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról. 186
