Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
száros utcában erősen megcsappantak, s velük természetesen keresetem is. Aztán mégiscsak akadt néhány portrémegbízásom, és a plakettjeim iránt is voltak érdeklődök. Végre elkészült a Munkácsy-síremlék is, mely 1911. június 18-án igen nagy cécóval került leleplezésre. Megjelent azon József főherceg, Auguszta főhercegnő, a kormány, a törvényhozás két háza, a főpapság, a tudományos és a művészvilág képviselete, és természetesen a nagy festő özvegye. Előbb Munkácsynét, majd engem mutattak be a főhercegi párnak, és József főherceg mint a Képzőművészeti Társulat védnöke gratulált a munkámhoz, és köszönetét fejezte ki, amiért a síremlék elkészítésére oly önzetlenül vállalkoztam. A síremlék felállításához ugyanis nem gyűlt össze elég pénz, és én a magam tiszteletdíjáról lemondva, csupán tényleges kiadásaim megtérítése ellenében vállaltam a mű elkészítését.245 Ezt csak azért hangsúlyozom, mert harminc-egynéhány év múlva... No, de megint csak elébe akarok vágni az eseményeknek. A síremlék, melyen egy klasszikus öltözetű nőalak babérkoszorút emelt a magasba, nagyvonalúságával és póztalan egyszerűségével általános tetszést aratott, nemcsak a főhercegi párnál, hanem művészi szakértők között is. A Munkácsy-emlék elkészülése után Annusom emlékének szenteltem első munkámat, mely egyben első művem volt új műtermemben, a Mészáros utcában. Távozó volt a szobrom címe, mely egy tétován előre lépő, de közben visszatekintő női aktot ábrázolt, melynek arcvonásai némileg idézték Annus vonásait és tekintetét.246 Aztán kaptam mégis egy megbízást, egy dekoratív szobrot kellett készítenem az akkor épülő Széchenyi fürdőhöz. A szobor címe a Bőség volt, s egy fiatal anyát ábrázolt két karján egy-egy csecsemővel.247 A Képzőművészeti Társulat pedig megrendelte nálam az 1911. évi turini magyar kiállítás emlékérmét, és az olasz pénzügyminisztérium is megvásárolta néhány érmemet.248 Az 1911. évről még egy művészettörténetileg fontos eseményt kell megemlítenem: az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat fennállásának 50 éves jubileumát, mely alkalomból a Műcsarnok nagy jubiláris kiállítást rendezett, melyen hosszabb szünet után én is részt vettem.249 A jubileum alkalmából gr. Zichy János, az akkori kultuszminiszter átiratot intézett Andrássy Gyulához, a Képzőművészeti Társulat elnökéhez, s ebben közölte, hogy a kormány egy magyar művész-arcképcsarnokot - panteont - kíván létesíteni, melyben helyet kapnának elsősorban a Magy. Áll. Aranyéremmel kitüntetett 245 A Munkácsy-síremlék (Kerepesi úti temető) avatásáról hosszú és részletes beszámolót közöl a Művészet 1911. 6. száma. - A síremlék gipszmintái a Türr István Múzeumban vannak (ltsz.: 69.5.7.-69.5.8.). 244 A Távozó c. szobor a Türr István Múzeum (ltsz.: 69.5.10., akt; 69.5.10. félakt, gipsz) és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében is (ltsz.: 4096, bronz) megtalálható. 247 A Széchenyi fürdőt 1913-ban adták át. A Bőség c. szobor a Türr István Múzeum gyűjteményében Anyaság címmel szerepel (ltsz.: 64.1., patinázott gipsz). 248 A torinói világkiállítást az Olasz Királyság létrejöttének 50. évfordulójára rendezték. Erre az alkalomra készítette Teles Ede az emlékérmet. (A Türr István Múzeum gyűjteménye, ltsz.: 82.8.5.) 249 Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat fennállásának 50. évfordulójára nagy, összefoglaló tanulmányt írt Szmrecsányi Miklós művészettörténész a Művészet 1911. 3. számába. 156
