Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
művészek, valamint azok a művészek, akik étvizedeken át a Műcsarnok állandó kiállítói voltak. Az elgondolás nagyon szép, én mindkét címen biztosítottam már a magam számára ezt a kis örökkévalóságot, hogy képmásom festmény vagy szobor formájában fennmarad a magyar panteonban az utókor számára, s ezek után csak az a gondom maradt, hogy hogyan keresem meg a magam és családom számára a létfenntartáshoz szükséges összeget, nehogy annak híján idő előtt kerüljek a panteonba. Ebben az évben - megrendelések híján - hozzáfogtam egy szobor készítéséhez, melynek gondolata soká kísértett, és amit két formában is megvalósítottam. Ez a szobrom Szt. Kristófot ábrázolta a gyermek Jézussal. E munkámban a gyermeki bájt és az erőtől duzzadó férfialakot akartam megmintázni. Az első kivitelezésben Kristóf fiatalember volt, ezt csináltam 1911-ben, és ezt állítottam ki a Műcsarnok 1911/1912. évi téli tárlatán, a Távozó, A Bőségés még néhány kisebb munkámmal együtt. Több mint 10 évvel később csináltam Kristófról a második verziót, melyen már szakállas, középkorú férfi formájában ábrázoltam.250 Ez a második megoldás, amit márványban is kiviteleztem, azért volt kedves számomra, mert magamnak demonstrálhattam vele, hogy - bár külső sikereim megcsappantak - művészetem, tudásom még mindig fejlődőképes: nem gyöpösödtem be. Nem tudom, hol és mikor olvastam a firenzei dómon lévő apostolszobrokról, hogy aki rájuk néz, az - ha nem is hívő - kell hogy érezze, hogy ezek másfajta, tökéletesebb, jobb emberek, mint mi vagyunk. Azt hiszem, az én Kristófom is kivált valami ilyen érzést: a fiatal Kristóf magabiztos volt, az idősben - úgy éreztem, ezt sikerült érzékeltetnem - meg lehetett bízni. Az 1912-es esztendő sem indult - ami foglalkoztatottságomat illeti - kedvezőbb előjelek mellett. Ebben az évben megmintáztam barátomnak, Sajó Aladár műkritikus feleségének márványszobrát.251 Sajóné nem szép, de végtelenül kedves asszony volt, előreálló fogai érdekes, gyermekes kifejezést adtak arcának. E munkám befejezése után elkezdtem újból a több évi szünet után ismét kiírt Erzsébetpályázaton dolgozni. Az utolsó pályázat óta 9 év múlt el, mely késedelmet a szobor helyének megválasztása körüli viták okozták. E kérdés tisztázására közben két pályázat is ki lett tűzve, míg végül a bizottság újból az eredeti hely, a Várhegynek az Alagút feletti 250 Az óriás termetű Szent Kristóf az úton lévők védőszentje. A gyermek képében megjelenő Jézust a vállán vitte át egy folyón, ezért Szent Kristófot egy gyermekkel a vállán ábrázolják. - A két Szent Kristóf-szobor a Türr István Múzeum gyűjteményében (ltsz.: 69.5.30.-69.5.31., gipsz). 251 Sajó Aladár (1869-1943) író, újságíró. A feleségéről készített szobor a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében van (ltsz.: 8286., márvány). 157 T
