Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
Én nem tudtam válaszolni, nem tudtam komédiázni többé, majdnem vádolólag, mintha szegénykém ő volna a hibás, tört ki belőlem a panasz.- És velem nem gondolsz? Én mit kezdjek nélküled, ne hagyj el, ezt nem szabad megtenned! Rám nézett még mindig csodás szemeivel, melyet most a könnyek elfátyoloztak.- Te meg fogsz vigasztalódni Édikém, meg kell újra nősülnöd, Te nem maradhatsz egyedül, asszonyra van szükséged, hogy dolgozni tudjál továbbra is. De azért gondolj a gyerekeinkre! Keress egy jó anyát a számukra! Talán... talán a Nóra jó lesz. Én nem tudtam felelni, zokogva futottam ki a szobából. Ezután a jelenet után már nemigen beszéltünk többet. Fárasztotta minden szó. Finom arcvonásai megnyúltak, a mosoly lehervadt az arcáról, csak a nagy barna szemei éltek még. 1910. február 10-én halt meg. Én szinte összeroppantam a csapás alatt. Éreztem, hogy vele életem boldogsága szállt sírba. Dolgozni nem tudtam, nem érdekelt semmi. Még a gyerekeimmel sem tudtam törődni. Női tanítványaim egyike, Mansfeld Nóra anélkül, hogy erről beszéltünk, vagy erre megkértem volna, mintegy természetesen átvette a gondozásukat. Naponta felment a lakásomra, utasításokat adott a személyzetnek, intézkedett a háztartás ügyében, és főleg ügyelt arra, hogy a gyerekek rendben legyenek tartva. Én alig vettem minderről tudomást, teljes letargiába estem. Semmivel sem törődtem, semmi sem érdekelt. Ekkor megint csak Nóra volt az, aki fölöttem is átvette a rendelkezést, és ellenkezést nem tűrő hangon kijelentette, hogy ez nem megy így tovább, el kell utaznom. Nórának két fivére is jó nevű orvos volt, bizonyára velük beszélte meg a dolgot, és egy nap közölte velem, hogy a Drezda melletti Lahmann-szanatóriumban helyet foglaltatott a számomra, kezembe nyomta a vasúti jegyet, taxiba ültetett, és kivitt az állomásra. Én hagytam magammal rendelkezni, nekem mindegy volt minden. Elutaztam Drezdába. Lahmann professzor híres szanatóriuma, a Weisser Hirsch Drezda mellett nagyon szép környezetben feküdt.238 A szanatóriumban főképpen idegbetegeket kezeltek, de azért volt ott mindenfajta más beteg is, akiket Lahmann professzor hírneve odacsábított. Nekem semmi betegségem nem volt, sőt neuraszténiás se voltam soha, csak 238 Lahmann, Heinrich (1860-1905) német orvos, 1887-ben a Drezda melletti Weisser Hirsch faluban hozta létre szanatóriumát. (Weisser Hirsch 1921-től Drezda elővárosa.) Az általa kidolgozott Lahmann-módszer a helyes táplálkozáson alapult, elvetette a gyógyszerek kizárólagosságát a gyógyításban. Véleménye szerint a betegségek oka a helytelen étrend. Több könyvet is írt a helyes táplálkozásról, a vegetáriánus ételek jótékony hatásáról. A Lahmann-féle rendszert magyar szanatóriumokban is alkalmazták (Balatonalmádi). A Hogyan táplálkozzunk c. könyve magyarul is megjelent (1901). 150
