Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései

zovics Dezsőnének a márványszobrait, melyeket az 1909. évi téli tárlaton ki is állítottam.235

Nyáron orvosi tanácsra délre, Lussinpiccolóba vittem Annust nyaralni,236 ahol egy magyar orvos - dr. Hajós - üdülőjében igen jól érezte magát.

Lussinban találkoztam Herczeg Ferenccel, aki a nyarat egy vitorlással az Adrián töltötte. Bár Herczeg a magyar úri osztály kedvenc írója volt, s e minőségében sok engedményt tett a nívóból (Gyurkovics fiúk, Gyurkovics lányok stb.), én őt kora egyik legkiválóbb magyar írójának tartom, és néhány műve, elsősorban a Bizánc c. tragédiája bizonyára maradandó értéke irodalmunknak. Személyes érintkezésünk folyamán azt is megállapítottam róla, hogy jókedvű cimbora és szellemes csevegő is tud lenni, s a vele töltött kellemes órákra mindig szívesen emlékszem vissza.

De ez a nyár is elmúlt, és nem hozott lényeges javulást Annus állapotában. Pedig, ha nem volt hőemelkedése, szinte teljesen egészségesnek látszott, és nemcsak én láttam így, ő maga is elkövetett mindent, hogy egészségesnek lássék.

1909 tavaszán Annus betegsége újból komoly formában jelentkezett, úgyhogy megint szanatóriumban kellett elhelyeznünk. Betegségét, melynek súlyosságával lassan maga is tisztába jött, nagy önuralommal viselte, és amikor én meglátogattam, igyekezett mindig jókedvű és bizakodó képet mutatni. Engem Annus állapota teljesen letört, már nem tudtam magamat ámítani és hiú reményekkel vigasztalni. Én is csak arra vigyáztam, hogy legalább addig, míg vele vagyok, igyekezzem érzéseimen uralkodni, és jó képet vágni a nagyon is szomorú játékhoz. így próbáltuk egymást kölcsönösen megtéveszteni.

Ebben az időben két oly munkán dolgoztam, mely akkori hangulatomnak nagyon is megfelelt. Az egyik Horti Pál építész síremléke volt,237 a másik ugyancsak egy síremlékterv - Munkácsy Mihály sírjára.

Ahogy a tél közeledett, Annus állapota egyre romlott. Én kétségbeesetten jártam egyik orvosprofesszortól a másikig, hisz sok barátom volt közöttük, talán az egyik még tud csodát művelni. Mind részvéttel meghallgattak, de csak rázták a fejüket. Nem volt segítség.

Azután rohamosan közelgett a katasztrófa.

Egy januári kora délután, mikor újra nála voltam, Annus nem bírta tovább a színészkedést. Rám nézett, könnybe lábadt a szeme, és felsóhajtott: - Csak a gyermekekkel mi lesz?!

235 Ambrozovics Dezsőné mellszobra a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében van (ltsz.: 7086., márvány). - Ambrozovics Dezsőről lásd a 202. jegyzetet. - Teles Sarolta keresztelkedésénél (1920. augusztus 2.) özv. Ambrozovics Dezsőné volt a keresztanya. Az anyakönyvi kivonatot „a budapesti (budai) ág. hitv. ev. kér. egyház” állította ki (II. kötet 495. lap). Ebben az anyakönyvi kivonatban Teles Ede evangélikus vallásúként szerepel.

236 Lussinpiccolo: ma Mali Loáinj (Horvátország).

237 Horti Pál (1865-1907) festő, iparművész, a magyar szecesszió kiemelkedő képviselője. Szecessziós stílusban készített művei az iparművészet számtalan ágát képviselték (bútor, kerámia- és zománcművészet). - A Bombay-ban elhunyt művész síremlékét 1910. június 3-án avatták fel a Kerepesi úti temetőben. A síremlék szobrászati része Teles Ede, a szecessziós építészeti rész Maróti Géza műve. - Művészet, 1910. 8. szám.

149