Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)

"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Sajtóválogatás. 1914-1956

A kereskedők és iparosok búcsúja Knézy Lehel dr. után Klein Emil, az OMKE bajai fiókjának elnöke a kereskedők nevében rótta le háláját dr. Borbíró Ferencnek, kiemelve igazságérzetét, erős akaratát és köteles­ségtudását. Pestuka Ferenc ipartestületi elnök az iparos társadalom elismerését tolmácsolta mint olyan embernek, amilyen Baján nem volt és talán nem is lesz. A munkásság nevében búcsú­zott attól, aki 22 évig első munkása volt a városnak, s akinek szelleme itt mindig élni fog. Vitéz Bessenyői Miklós ellenindítványában dicséret helyett a tett háláját sürgette Vitéz Bessenyői Miklós törvényhatósági bizottsági tag emelkedett szólásra ezután. „Mindannyiunknak - mondotta - emlékezetében van az utolsó közgyűlés. Meghatottság nélkül nem lehet szólni azokról a percekről. Fájdalmas csapásként hatott a polgármester nyugalomba vonulásának bejelentése. Ezt senki sem várta, és erre senki sem volt felkészülve. Én úgy képzeltem el - folytatta -, hogy ez a kérdés nem is kerül mindjárt a közgyűlés elé, hanem megfontolás tárgyává teszik azt. Az előttem szólók bármily szépen szóltak a polgármester érdemeiről, célt tévesztettek, bár elismerésüknek minden szava és betűje igaz. Nekünk nem dicsérnünk, hanem tennünk kell, mert csak dicsérettel hálánkat nem fejez­hetjük ki méltóképpen.” Vitéz Bessenyői Miklós ezután idézi a polgármester búcsúzó beszédének azt a részét, amely­ben elhatározását megokolta. Következtetésként megállapította, hogy a búcsúbeszédből az tűnik ki, hogy a polgármester távozásának valamelyes elkeseredés volt az oka. Ha ez így van, akkor ide nem dicsérő szó, hanem cselekvés kell. Közbevetőleg megemlíti, hogy Borbíró Ferenc távozásának ügyével különféleképpen foglalkoztak az újságok, s ezzel kapcsolatban érintette a Független Magyarság egyik köz­leményét, amely olyan szempontból is foglalkozott a polgármester távozásával, hogy az mibe kerülhet a városnak. Dr. Borbíró Ferenc alkotott és teremtett, s ezért így foglalkozni ezzel nem lehet! Borbíró polgármester - folytatta érdeklődéssel kísért beszédét vitéz Bessenyői - ma is az az ember, aki tegnap volt. Munkakedvét, akaratát, alkotó készségét visszakapja, és engem voltaképpen ez késztetett a fölszólalásra. Ezért nem fogadom el az előadói javas­latot, és ezért teszek ellenindítványt. Indítványozom, hogy a törvényhatósági bizottság mondja ki, hogy nem nyugdíjazza a polgármestert, hanem visszatartja két évre, amit a tör­vény meg is enged. Azt javasolom, hogy egy bizottság alakuljon, s ennek tagjai dr. Fehér­­váry Dezső, dr. Flórián Géza, Milkó Mátyás, Klein Emil és Tomasits Gyula kérjék meg a polgármestert, hogy vállalja el továbbra is a város vezetését. Schóber Béla felsőházi tag és Reményi-Schneller Lajos képviselő vezetésével keressék föl a belügyminisztert, hogy teljesítse a városnak ezt a kívánságát. Bajának még szüksége van Borbíró Ferencre és az ő alkotóképességére és munkájára. 410

Next

/
Thumbnails
Contents