Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Sajtóválogatás. 1914-1956
Kulturális kiadásaink 1910-ben 123 000, 1928-ban 198 080 pengőt tettek ki. 1910-ben az óvodákra még alig 6000 pengő volt a kiadás, ma több mint 32 000 (mert a nőegyleti óvodák városi kezelésbe vétettek). 1910-ben 17 elemi iskolai tantermünk volt 20 tanítóval, az államosítással kapcsolatos fejlesztés révén ma van 30 tanterem, 36 népiskolai tanítóval. A városi polgári iskolában 1910-ben még csak 5 tanerő működött, 1928-ban már 11 tanerő foglalkozott. 1910-ben még csak 25 000 pengő volt a ráfordított kiadás, 1928-ban már 49 000 pengő. Teljesen új kulturális kiadásaink is jelentkeztek, amilyenek a felekezeti iskolák segélye (14 500 pengő), a tanulmányi segélyek (2600 pengő), a testnevelési kiadások (4600 pengő) s a levente intézmény (9000 pengő). A közgyűlés az elnöklő főispán záró szavaival és a Himnusz eléneklésével ért véget. Utána a Déri-parkban lefényképezték magukat a város vezetősége és a törvényhatósági tagok. A polgármester a koronában számított értéket pengőben adja meg. Bajai Újság 1929. október 2. (szerda) A polgármester beszéde a városi közgyűlésen (Folytatás) Figyelmet érdemlő szociálpolitikánk fejlődése. 1910-ben a városi Szegényházra 19 000 pengő volt a kiadás, 1928-ban már 43 000 pengő; akkor a bennlakók átlagos létszáma volt 58, most 86 fő. A Szegényházban ma lakkozott vaságyak vannak, s van fürdő és vízvezeték! Szegényügy címén az összkiadás 35 000 pengő volt, ma 85 000 pengő. Az emelkedés több mint kétszerese a réginek. A régivel szemben igen jelentős új szociális kiadások: a szegény iskolás gyermekek segélyezésére (7000 pengő), a napközi otthon fenntartása (7500 pengő), a Stefánia Szövetség csecsemővédelmének támogatása (4000 pengő) stb. Ezzel kapcsolatban szólnunk kell a lakástermelésről. Közvetlen városi építkezésekkel, amilyenek voltak: a katonavárosi kislakások, a városi bérház, rokkantház stb., 54 családnak nyújtott a törvényhatósági bizottság elhelyezkedést. A város támogatásával 45 lakás termelődött. (A két vármegyei bérház; a MÁV osztálymémökség és katonavárosi építkezések, a honvédelmi kincstár építkezései stb.) A város által elősegített építkezésekkel pedig a lakások száma 49-cel emelkedett, ilyenek a vásártéri parcellázások, az új utcanyitások, az OFB-nek átadott városi telkek stb. A megszállás óta Baján 435 lakás termelődött, ebből 148 lakás megépítésében a városnak egészben vagy részben aktív szerep jutott. A kisemberek javára történt intézkedések között kell említeni a legelőből nyújtott kisbérieteket és azt, hogy a város a legelőgazdálkodást házi kezelésbe vette, és 6000 pengőt meghaladó évi többletkiadással megfelelő apaállatokról maga gondoskodik. A közegészségügyre 1910-ben még csak 4000 pengőt költöttünk, 1928-ban már 33 000 pengőt. Közegészségügyi szolgálatunk kiegészült: a tüdőbeteg-gondozóval, a ne-352
