Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Sajtóválogatás. 1914-1956
Miért kapta a Déri-gyűjteményt és múzeumot Baja helyett Debrecen városa? A múzeum alapításának hiteles története-A trianoni béke okozta, hogy elvesztettük a Dérigyűjteményt - Déri Frigyes sétateret és kultúrházat létesít Bajának - Milliós alapítványt tett közcélra A Déri Múzeum alapkőletétele Debrecenben a bajai közvélemény emlékezetébe felidézte, hogy Déri Frigyes évekkel ezelőtt a múzeumot Baján tervezte felépíttetni, és a városnak ajándékozni. Hogy miért nem történt ez meg, és miért adományozta ezt a fejedelmi ajándékot Déri Frigyes Debrecennek, erre vonatkozólag városszerte a legkülönfélébb magyarázatok terjengtek, melyek szájról szájra adódtak, és mindinkább elformálódtak, úgyhogy végül egészen különös alakban jelentkeztek. Az egyik elterjedt magyarázat már várospolitikai éllel bírt, és erősen agitációs ízű volt. Mivel a különféle híresztelések belekeverték a városi vezetőséget is abba a látszólagos kudarcba, hogy a múzeum nem Baján épült fel, hanem Debrecenben, az ügyre vonatkozó felvilágosításokért nem fordultunk a város vezetőségéhez, hogy teljesen érdektelen információkat kaphassunk, hanem dr. Bemhart János egészségügyi főtanácsoshoz, aki az ügy minden részletét alaposan ismeri, akivel Déri Frigyes az ügyre vonatkozólag baráti levelezésben állott. Bemhart János Öméltósága készséggel tárta fel a helyzetet munkatársunk előtt. Déri Frigyest - így beszélte el dr. Bemhart János főtanácsos úr - ő még gyermekkorában ismerte Bajáról, de közelebbi viszonyban nem volt vele. Mikor azután Bécsbe került egyetemi orvostudományi tanulmányi végzésére, a sors közelebb hozta Déri Frigyessel, aki szintén Bécsben tartózkodott már akkor. Baráti összeköttetésben éltek, és erre a kedves fiatalkori viszonyra később is visszaemlékeztek, amikor az élet a férfikorban már messze vetette őket egymástól. Évek, évtizedek múltak el, amióta Bécsben elváltak egymástól, amikor egyszer Baján levelet kapott dr. Bemhart János, mely levélben Déri Frigyes tudomására hozta, hogy nagy értékű gyűjteményét Baján, kulturális célokra szeretné elhelyezni, és megfelelő helyiségről is szeretne gondoskodni, ahová a gyűjteménye kerülne. Dr. Bemhart János, aki különben is mindig élénk részt vett Baja város közéletében, a legnagyobb készséggel volt Dérinek segítségére az előkészítésben. Levélváltás indult meg közöttük. Különféle tervek merültek fel közben a múzeum épületére vonatkozólag. Először a Milassin-féle házra gondoltak, majd a Sárdy-féle házra, végül a Ferenc-rendiek kertjére terelődött a figyelem. Mindezek a tervek szövődtek anélkül, hogy a hatóságok bele lettek volna avatva. A harmadik tervnél megmaradtak, és dr. Bemhart János Déritől kapott meghatalmazással Gyöngyösre utazott, hogy a Ferenc-rendiek tartományfőnökével realizálja a bajai Ferenc-rendiek kertjének megvételét. A megegyezés sikerült, és az adásvételi szerződést 1914-ben, éppen a mozgósítás napján megkötötték. Ennek alapján azután rövidesen Déri Frigyes nevére írták át a telket. A levélváltások után Bajára jött maga Déri Frigyes is. Bajai látogatása 1916-ban történt, tervezőmérnököt is hozott magával, és a hozzávetőleges tervek kezdtek kialakulni. Kultúrházat akart, melynek magva a múzeum legyen. Utasításokat, pénzt is adott, szándé-326
