Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
Levelezés. 1929-1962
katlan lírai hangúak. Esetleg egy rövid bevezetést írsz az elejére, ha óhajtod, de szerintem bátran kezdhetjük az első csillagnál. Azt hiszem, nem nehéz szívvel fogsz hozzájárulni, mert hidd el, a szerkesztőnek, semmi lényeges nem marad ki ezáltal. Inkább szubjektív ez a két rész, amit a folyóiratomban mindig kerülök.1 Örvendtem, hogy kedden véletlenül találkoztunk. Szívből üdvözöl őszinte barátsággal Magyary Zoltán A Magyar Közigazgatástudományi Intézet fejléces papírjára géppel írt levél. Az aláírás autográf. Gőbel József hagyatékából. 1 Borbíró Ferenc tanulmányának címe: Szabadka - városmegye. A Magyary Zoltán szerkesztette Közigazgatástudomány c. folyóirat 1941. 7. számában jelent meg. 1947 4. Borbíró Ferenc - Nagy Ferenc miniszterelnöknek [Budapest, 1947. január 9.] Miniszterelnök Úr! Én nem kiseprüzni való szemete vagyok a magyar közigazgatásnak, hanem demokratikus nézőpontból is komoly értéke. Egyetlen polgármestere vagyok az országnak, aki nem kortézia útján jutott a polgármesteri székbe, hanem meghívás útján. 1915 végén dr. Wemer Adolfnak, a későbbi zirci apát úrnak vezetése alatt a törvényhatósági bizottság minden pártjából alakult népes küldöttség hívott meg Bajára, ahol előbb még ismerősöm sem volt, s ahova akkor tettem be először a lábam, amikor a polgármesteri széket elfoglaltam.1 Ennek a magyar közigazgatásban máig is egyedülálló meghívásnak a háttere az, hogy Baja háztartása közel állott a csődhöz. A Törvényhatóság akkori vezetőinek nagy érdeme, hogy a város válságos helyzetét felismerve, felül tudtak emelkedni egyéni érdekeken és a pártszempontokon, és mert alkalmas helyi erőt nem találtak, a szomszéd Szabadkáról meghívtak a Törvényhatóság élére. Működésem híre akkor már messzebbre is eljutott. Debrecen új szabályrendeletet akarván alkotni, megkérdezte a Belügyminisztériumot: Legalkalmasabban mely városok szabályrendeletét vehetné mintául? A Belügyminisztérium egyedül Szabadkáét jelölte meg. Ez a mintának elismert, 198 oldalas szabályrendelet az én munkám volt. Komoly részem van abban, hogy a világháború előtt régi fényéből állandóan vesztett Baja a háború után megérte reneszánszát. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból is megállapítható, hogy a két háború között a magyar vidéki városok sorában Baja fejlődése volt a leglendületesebb. Ennek kedvező hatása a város környékére is kimutatható. Az a kis thj. város, amely Kossuth Lajos temetésére csak úgy tudott koszorút küldeni, hogy arra egy kereskedőtől kölcsönt vett fel, az én vezetésem alatt a háborút követő gazdasági válság legnehezebb idején is - amikor még gazdag magyar városok is súlyos fizetési nehézségekkel küszködtek - minden kötelezettségének pontosan, a maga erejé-28
