Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Honnan jöttünk, kik vagyunk? Lányának, Mártának kérésére Keszthelyen, 1956-ban írt visszaemlékezések
kellett beszélni azt is, mi lesz, ha esik. Megtárgyalni való volt mindig elég, de hát a soknak is van vége, közben nagyapának a pipája is kiégett, s mindennel rendbe jőve, nagy szuszogva fölkelt, s ezzel jelezte, a Besprächungnak [a mondandó] vége. Egymásnak Jócakát” kívántak, s aztán átvette „a tücsök csendes birodalmát”. Ha valaki pedig nem érezné ki, hogy ebben volt poézis, hát annak semmi érzéke nincs... a népköltészethez. Egy biztos, siheder koromnak legtöbb szivárványos emléke engem a szálláshoz köt. Kár, hogy nem egy jóízű emléknek rájöttem később a fonákjára. Volt pl., hogy fiákeren mentünk ki! Meglepetésszerűen! Ez 3 órai döcögést jelentett. Úgy ozsonna tájra értünk ki. Édesapám mindjárt bement a majorba, s én már rég aludtam, amikor hazatért. Reggel - elég korán - vissza a városba! Később tudtam meg, hogy ilyenkor édesapám váltógirálást [váltókezesség] kért Máté bácsitól, aki jó ember is volt, kedvelte is édesapámat, s akinek városi dolgait édesapám viszonzásul elrendezte az egyes hivataloknál. Sürgős (és költséges) volt a kijutás; sürgős a visszajövet, hogy a váltót még aznap leszámítolhassák! Ez a sürgősség jót sose jelentett. A Vojnics család Szabadkán nagyon népes; annyira, hogy több ágra oszlik. Én 9 ágra emlékezem. Közülük csak egy a nemes, a „bajsai” Vojnits-ág. Az előnévből ítélve a család ősi fészke a Szabadkával délnyugatra határos Bajsa község. Bajsai Vojnits Simon, mint érdekességet említette, hogy 1867-ben családjuk birtokában éppen 67 000 kath. hold volt: egy tagban. Bácskai, igen jó földben nagyon jelentős vagyon! Később ez jó lefogyott, részben elprédálódott, részben hozományul kivált (pl. Törleyek). A Vojnics névnek jó csengését (nemcsak a Bácskában, hanem az egész országban) a bajsaiaknak köszönhetjük, akik közül báróságot is kaptak. (Vojnits István „Bácska koronázatlan királya”, gr. Tisza István bizalmasa, az Országos Munkapárt elnöke, és Vojnits Sándor „Tisza testőre”, Szabadka I. kerületének országgyűlési képviselője.) A család neve közkeletű: Vojnics = vojnik (többes száma: vojnici) délszláv névjelentése: katona. A mi kiejtésünkben a hangsúly az első, rövid szótagon van. Szláv kiejtésben a másodikon, s ez hosszú. Az számomra új, s magyarázatát adni nem tudom, hogy ma családnevek szóvégi „cs”-je, odalenn következetesen „ty”. Tehát szerintük: Vojnity Zelity, vagy pl. Fratricsevity (a szóban benn lévő „cs” tehát ma is változatlan). A család ágakra osztódása nem új, már odalenn megkezdődött. Édesapám mesélte: Bosznia okkupálásakor lenn katonáskodott a Száva vonala, valahol Bród táján. Előfogatokat hívtak be szolgálatra. Feltűnt neki, hogy mennyi családnevet hall felolvasni hazulról, ismerősöket. Egyszer csak megüti a fülét a felhívás: Vojnics Zelics! No, ezt nem hagyom, megnézem a rokont! Elröstelkedett, amikor azt kellett megállapítania, hogy a legrongyosabban, a leggyengébb lovakkal a rokon jelentkezett. A Zelichek Szabadkán nem voltak a végén, de nem is voltak az elején. Tán épp a középen helyezkedtek el. Vagyoni erőben a Vojnics Tunicsok vezettek. Vojnics Tunics Gyula ügyvéd, földbirtokos 1910 táján dicsekedve mondta: Lefőztük a bajsaiakat! Odahaza a bajsai Vojnitsokat közönségesen csak ß/7/cseknek mondták. Nem gúnynév, csak rövidebb. A Tunicsok kezében van már a több föld! Ezt az eredményt azonban nem jobb, sikeresebb gazdálkodás-176
