Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Mellékletek - Az Egri Norma és a bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek tevékenysége a sajtó és a források tükrében

tagok között is akad elégedetlenkedő, az is biztos, de különösen akkor, ha ezeket az öre­geket is rendszeresen izgatják, szítják bennük az elkeseredés érzetét! Szeretetházunk nívója minden tekintetben, így étkezésben is - országos viszonylatban is - megfelelő és elismert, ezt nem mi, hanem más városok kiküldöttjei s maga a kormány kiküldöttjei is nemegyszer megállapították. Egy ilyen szeretetotthonnak a segélyezett korábbi életviszonyait is figyelembe vevő életstandardot kell biztosítania, ezt Baján a Ferences Nővérek száz százalékban elérték, s biztosítják, sőt mondható, hogy melegen érző lelkük, szívük ennél az életstandardnál is többet ad a tagoknak. Aki látta ezt az intézményt 10 évvel ezelőtt, s látja ma, az nem fog ráismerni a régi, sokat szidott Szegényházra! Addig, amíg a társadalmi adakozás nem kielégítő, a város háztartása pótolta s pótolja mindenkor a külső szegények jogos s a mindenkori élet viszonyaihoz arányosított élet­szükségleteit. Tehát önálló szegényadó bevezetésére szükség nincsen, van éppen elég adónem! Egyébként is a polgári társadalomnak megszégyenítése volna, ha e szociális szükségletre szegényadót kellene bevezetni, mert ez az adó nem szegény-, hanem „szé­gyen"-adó lenne. Ezt a megbélyegzést a bajai társadalom nem érdemelné meg, hisz min­dig megértéssel viseltetett a szociális kérdések iránt. Ha akadnak egyesek, akik megfeled­keznek magukról, azokat más formában is lehet arra kényszeríteni, hogy tegyenek eleget emberbaráti kötelezettségeiknek. Mi bízunk abban, hogy a bajai társadalom előbb-utóbb teljes egészében megismeri a maga szociális kötelességeit, és az irgalmasság körében együtt fog haladni úr és szolga, gazdag és szegény és mindenki a maga képességéhez, s tehetségéhez képest eleget fog tenni szociális kötelezettségeinek, s így elsősorban az élet hajótöröttjeivel szemben! Ez az igazi krisztusi felfogás! Ez az igazi Egri Norma szerinti szegénygondozás! Ennek megvalósításáért küzdünk mi is, a Városi Szociális Ügyosztályban működő tisztviselők! Tisztelettel: Vámos József közgyám, szegényügyi előadó VÁROSOK LAPJA, 1938. március 1. P. Oslay Oswald Irta: dr. Borbíró Ferenc, Baja ny. polgármestere Fájó hír nyugtalanítja a magyar városokat: Oslay Oswald ferences atya, a belügymi­niszter 1936. évi rendeletével „Magyar"-rá előléptetett Egri Normának megalapítója, ál­dásos működésétől visszavonul. Ez a visszavonulás a szegényügyek súlyos vesztesége, és félő, hogy ezt a veszteséget a magyar városok nagyon megérzik. Akik ismerik a városok háború utáni nehéz küzdelmét az ijesztően megnőtt szegény­séggel szemben; akik tudják, hogy mennyi jóakarat, munka és áldozat bizonyult gyen­gének, elégtelennek e mind jobban fenyegető kérdés megoldásában, csak azok képesek 197

Next

/
Thumbnails
Contents