Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Mellékletek - Az Egri Norma és a bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek tevékenysége a sajtó és a források tükrében

lakóik vannak, a házak nyersbérjövedelmének három százalékáig terjedhető és az együt­tes adókezelésbe bevonandó szegényadót szedjenek be. Viszont mindazoktól a lakóktól, akik évente legalább 800 pengő üzletbért vagy lakbért fizetnek, ugyancsak külön szedendő volna háromszázalékos ínségadó. Azok pedig, akiknek évi fizetése, keresete, nyugdíja vagy jövedelme meghaladja az évi 4000 pengőt - az ezen felüli összeg 6 százalékát fi­zessék meg koldusadóképpen. Ezekkel a jövedelmekkel lehetővé lehetne tenni, hogy Baja város az ellátatlan szegé­nyeket teljes mértékben és szélesebb körben megfelelő módon segélyezhesse. Az egyszoba­és konyha lakások bérlői a szegényadó fizetésének kötelezettsége alól mentesülnének, úgy, amint a pénzügyminiszter is mentesítette ezeknek a szegény kisembereknek a laká­sait az adó alól. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis az önkéntes megajánlások tömege éppen a kis­emberek néposztályából került ki. A cél pedig az volna, hogy ez az adó a kisjövedelmű szegényebb néposztályt ne sújtsa. De különben is az a cél, hogy a közönségnek eddig csak kisebb része által viselt ter­hek Baja város valamennyi polgára között, progresszíven, anyagi helyzetüknek megfe­lelően egyenlő arányban oszoljanak meg. A város törvényhatósági bizottságának kérnie kellene, hogy a belügyminiszter a pénz­ügyminiszterrel egyetértésben engedélyt adjon Baja városának a fentebbi elképzelésű kol­dusadónemek bevezetésére. Az illetékesek ugyanis évek óta megdöbbenéssel látják, hogy a gazdag, jómódú, te­hetős polgárok, valamint a nagy lakások bérlői sokkal érzéketlenebbek maradtak a nyo­morral szemben, mint a szegényemberek: kispolgárok és munkások. Ennek a ténynek a következményeit is levonják. Ezért volna helyes, ha a fentebbi szociális adónemet minél előbb bevezetnék, és intézményesen biztosítanák a munkaképtelen szegények el­látását. A szegényadónak a fentebbi elképzelésű rendszere lehetővé tenné, hogy a kisemberek az eddigi átlagos önkéntes megajánlásnál ne fizessenek többet, viszont a gazdagok, a jó­módúak, a nagylakások élvezői ne bújhassanak ki továbbra is kötelességük elől, hanem éppen jövedelmi viszonyaiknak megfelelően fokozott szegényadót fizessenek. Ehhez a ren­delkezéshez azonban természetesen kormányhatósági jóváhagyásra van szükség. FÜGGETLEN MAGYARSÁG, 1937. augusztus 10. Mi az igazság a bajai szegénygondozásban ? A Független Magyarság folyó hó 8-i számában „Csőd felé közeleg Baján az Egri Nor­ma" és „Megbukott Baján az Egri Norma a szegényellátás megoldásánál" címen meg­jelent közleményre tisztelettel kérem e helyreigazító cikket közzétenni. Nem felel meg a valóságnak az, hogy az Egri Norma szerinti intézményes szegény­ügyi megoldás megfeneklett vagy megbukott volna Baján. A célt, melyet az Egri Norma átvételével a város maga elé tűzött, elérte. Aki az Egri Norma szerinti szegénygondozás lé­nyegét ismeri, csak megerősítheti e felfogást. Mert mit is akar az Egri, most már Magyar Norma. 194

Next

/
Thumbnails
Contents