Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)
Mellékletek - Az Egri Norma és a bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek tevékenysége a sajtó és a források tükrében
1. a szegényügy intézményes megoldásában a közigazgatás, egyház s társadalom együttműködését; 2. a koldulás kiküszöbölését; 3. a segélyezettek közül, akik erre reá vannak utalva, úgy a Szeretetházban, mint a külső gondozottak között, rendszeresen gondozni, haláluk után tisztességesen eltemetni, sírhantjaikat rendben tartani. Nyugodtan állíthatjuk, hogy Baján a közigazgatás, egyház s társadalom együttműködése e fontos szociális kérdésben adva van. Ma e téren kívánnivaló egyelőre nincsen. A lelkészkedő papságunk és a vezetésük alatt álló vallásos szervezetek, jótékony egyletek teljes mértékben kiveszik részüket e szociális munkából, egyben igyekeznek a társadalmat arra a helyes útra terelni, hogy a munkaképtelen szegényeken úgy tud legjobban s legcélravezetőbben segíteni, ha az e célra szánt s önként, jószívvel adott s adandó adományaikat a gyüjtőhölgyek útján eljuttatja a Városi Szegénygondozó Hivatalnak. E téren dr. Gonczlik Kálmán apátplébánossal az élen a Szoc. Missio Társulat lelkes tagjai vezetnek, de szép s eredményes munkát végeznek a Ferences III. rend, a kiscsávolyi Oltáregyesület, istvánmegyei Rózsafüzér Társulat, a protestáns s izr. nöegyletek tagjai is. Ha a társadalmi adakozást nézzük, nyugodtan állíthatjuk, hogy e téren is javulás mutatkozik, és bízunk abban, hogyha nehéz és verejtékes munkával is, de elérjük, hogy a bajai, mindig szociálisan gondolkodó, melegszívű társadalomnak minden adakozásra képes tagja kiveszi, vagy ki fogja venni a részét oly mértékben, hogy e városban, hol országos viszonylatban is jól megszervezett szegényügyi akció folyik, ez az akció meg ne bukjék, sőt fejlődjék. A társadalmi adakozásban visszaesés 1932. évben indult meg, amikor kormányrendeletre a munkaképtelen szegényeken felül még az ínséges munkanélküliekre is kellett adakozni. Miután Baja maga is ínséges város volt annak idején, s még mindig nehéz gazdasági viszonyok vannak, ez a forradalmak és szerb megszállás következtében egyébként is megnyomorított társadalom ezt a kettős társadalmi terhet nem bírta el anélkül, hogy az egyik akció a másik rovására ne legyen. Hogy fentebb előadottak a valóságnak megfelelnek, beszéljenek a számok, a hiteles gyűjtési statisztika. Szegényügyi társadalmi adakozás eredménye: 1929. II. felében (ekkor indult meg az akció) 1930. év bevétele 1931. év bevétele 1932. év bevétele (ebben az évben indult meg a gyűjtés az ínséges munkanélküliekre is) 1933. év bevétele 1934. év bevétele 1936. év bevétele 1937. 1. félév bevétele 195 9 837,-P 18 369,85 P 20 261,68 P 14 196,06 P 11 852,33 P 14 796,42 P 16 620,65 P 7 930,60 P