Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1750 Az 1749. évben a filozófia előadója Belgrádi Jenő atya lett hat tanulóval, aki nem sokkal a kezdés után rossz egészségi állapota miatt csak keservesen tudta folytatni előadásait. A második év vége felé a gyűlés idején segítségül adták mellé Bebrich Lukács atyát, aki a délutáni iskolát vezette, és így a beteg előadót valamelyest kisegítette.170 Május Az 1750. év május hónapjában a bajai uradalmat nagyméltóságú gróf gyaraki Krassalkovich Antal úr nyerte el,171 aki - amint Bajára jött - a palota és a Duna-part közötti házakat elbonttatta; új utcát létesített, melyet Szent Antal utcának mondanak.172 Ezen változtatás alkalmával elbonttatta a testvérek majorját is, amely az új majorhoz csatlakozó új nagy kapu környékén állt; de nemcsak a majort, hanem a szőlőnek is nagy és java részét, valamint a délre néző kiterjedt kerítést is, egészen a Szent Rókus kápolnáig birtokunkból leválasztotta; ennek ellenében viszont alapjától felépíttette a majort és a lovak istállóját, nekünk adta bizonyos görögnek a szőlőjét és tágas szilváskertjét, amely északra néz.173 Ezenfelül Krassalkovich úr megígérte, hogy nemcsak a rendházat, de a kertet és a szőlőt is mészkő fallal veszi körül.174 Adja Isten, hogy soká éljen ez a rendünket annyira tisztelő férfiú.175 Az 1750. évben Rómában megünnepelték a Szent Évet,176 ami jövőre ebben a főegyházmegyében március 14-én kezdődik. Az érsek rendelkezése a Szent Évvel kapcsolat-170 Ez a bejegyzés rávilágít a HT vezetésének menetére. Két 1750-es bejegyzés között van az 1749-es, ami csak úgy lehetséges, ha az eseményeket kis cédulákra írták fel, és később másolták a kötetbe. 171 Czobor József 1741. augusztus 3-án örök áron eladta a bajai uradalmat báró Vajay Lászlónak. (OL P. Fasc. 49. Nr. 1. Czobor József örökvallása Baja város és a bajai uradalom eladásáról.) Groschmid Gábor, 1892/a. 80.; Iványi István, 1915. Bánáti Tibor: Az utolsó Czobor-ivadék pazarlása. Délvidék 1996. február 8. (6. évf. 5. szám). - 1746-ban - vélhetően adósságai miatt - Vajay László az uradalom fele részébe báró Orczy Lőrincet fogadta be, ők ketten 1747-1750 között zálogban bírták az uradalmat, s mivel a zálogösszeget kifizetni nem tudták, a birtok a kincstárra szállt vissza. Mária Terézia a kulai uradalomért cserébe gróf Grassalkovich Antalnak, a Magyar Kamara elnökének, a kor legnagyobb birtokszerzőjének adta (Rapcsányi Jakab, 1934. 69-70.). Az új fóldesúr 1750. április 20-án kötött kedvező szerződést a várossal (OL A. 39. 1774. 472.). A szerződésekről és perekről bővebben Kiss Z. Géza, 1989. 218-223. 172 E rendelkezéssel kezdődött meg a város mai képének és a Szentháromság térnek a kialakulása. Bánáti Tibor: Főterünk a Szentháromság szoborral. BH 1996. április 15. 18. p. (7. évf. 4. szám); Bánáti Tibor: Volt egyszer egy Szentháromság téri ártézi kút. BH 1998. november, 19. p. (9. évf. 11. szám), Gál Zoltán: Mesélnek a bajai utcanevek V. BT 1998. október 16. (5 évf. 19. szám). - A Szent Antal utca a ferences barátok kertjére merőlegesen, attól délre épült ki. Kaízer Nándor, 1927/a., 1927/b., 1927/c. 173 Itt négy sort áthúzgálással olvashatatlanná tettek. 174 Ez a fal az 1960-as években még állott a templomtól délre. Sarkában a Fájdalmas Szűz barokk szobra volt egy kis ediculában. A fal lebontása után a szobrot a templom déli oldalába vájt mélyedésbe helyezték el. Lásd 108., 442. jegyzetet is. 173 Grassalkovich Antal nagyvonalúan támogatta a ferenceseket: az összeomlással fenyegető templomot „nagyobbrészt” a maga költségén felújíttatta (HT 1751. május 20., 1752. május 8.). Csakhamar fordulat állt be, mert a Bajára látogató fóldesúr nem fogadta a házfőnök atyát, ezért feleségéhez (aki elhunyt felesége nővére volt) fordult a templom felépítésének ügyében, aki „azonban mind a jelen, mind a jövőre vonatkozó segítség reménye nélkül bocsátotta el őket”. (HT 1753. április 12.) Lásd 188., 205. jegyzetet is. 176 A szent vagy jubileumi év a mózesi törvények szerint minden 50. esztendő volt (Móz. III. 25. 8-16.; Móz. IV. 36. 4.). Lényegében a társadalom szociális egyensúlyát kívánták biztosítani ezzel. A földeket pihentették; zálogba adott birtokok, házak ellenszolgáltatás nélkül visszakerültek eredeti tulajdonosukhoz; az adóságokat elengedték stb. Az ünnep jellege az idők folyamán erősen megváltozott. Schmalzl, 1889. 34
