Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)

Bevezetés

radtak, de 1541 után tömegesen hagyták el plébániájukat.31A felbomlás az 1552-es török támadó hadjárat után gyorsult fel.32 A paphiány óriási méreteket öltött, amiben a protestantizmus terjedésének is komoly szerepe volt.3' A válságos helyzeten csak szerzetesek és licenciátusok igénybevételével lehetett valamelyest enyhíteni.34 Róma különböző jelentések után 1610-ben döbbent rá arra, hogy Magyarországon az előretörő reformáció és a török háborúk ellenére vannak még katolikusok. Ettől az időtől kezdve missziókat küld erre a területre. V. Pál pápa 1612-ben kelt brévéjével indítja útra a pécsi jezsuita missziót.35 A három jezsuitát Belgrádban a bosnyák ferencesek nem szívesen fogadták, mivel úgy tekintettek rájuk, mint akik el akarják foglalni helyüket, holott a pápa 1573- tól az egész hódoltságot a boszniai ferences püspök joghatósága alá helyezte.36 A súrlódások mindennaposak voltak, amint az kitűnik a jezsuiták Rómába küldött leveleiből. A jezsuiták a Szerémségen át Mohácsra, majd onnan Pécsre mentek. Úgy tűnik jól átgondolt terv szerint tevékenykedtek. Egyikük Pécs környékén, egy horvátul tudó társuk a Száva és Dráva közötti területen, míg a harmadik Temesvár, Arad és Lippa vidékén tett missziós utakat. A Bácskát elkerülték. Későbbi erdélyi útjaik során is mindig Belgrádon keresztül mennek. A töröktől elvileg nem kellett félniük, legalább is az 1606-ban kötött bécsi béke vallásgyakorlatra vonatkozó pontjai közül a hetedik artikulus kimondja: „Az catholica régi római hiten való egyházi embereknek, papok, jezsuiták és barátoknak mindenütt török császár országában régi szentegyházokat megfödnie és felépitteni... szabad legyen...”.37 A török a hitetlen gyaurokat vallásuk miatt nem üldözte, közömbös volt irántuk. Bonis Marino jezsuita 1617-ben Belgrádból írott hosszú jelentésében arról számol be, hogy a török alatti területen vallásszabadság van ugyan, de a szultáni kormányzat az elmúlt évtől előnyben részesíti a katolikusokat.38 Ez a megállapítás a legújabb kutatási eredményekkel egybecseng.39 A ránk maradt viszonylag nagyszámú levélből főbb vonásaiban rekonstruálható a jezsuita misszió működése. A Bácskába ritkán jártak át s akkor is kizárólag a Dunához közeli településekre (Bács, Zombor, Kalocsa, Pataj)).40 Ezek csak rövid, legfeljebb néhány napos, vagy hetes utak lehettek. Más férfi szerzetesrendek is végeztek missziós tevékenységet Magyarország török megszállta te31 Fricsy Ádám, 1993. 77-78.

32 Szakály Ferenc, 1984. 53.

33 Szarka Károly, 1947. 106.

34 Fraknói Vilmos, 1868-1872. II. 41. - A licenciátusi intézményt nem alapította meghatározott személy. A katolikus hithez hű emberek hozták létre, akik felszentelt papok hiányában, vezetésre alkalmas világiakat választottak falujuk vallási teendőinek ellátására. A licenciátus feladatairól, egyházjogi állapotáról részletesen ír Juhász Kálmán, 1921.; Fricsy Ádám, 1981.; Sávai János, 1982.; Dudás Lajos, 1996. 47-50.

35 Fricsy Ádám, 1993. 87-90.

36 Fraknói Vilmos, 1900-1903. III. 337-339.

37 Salamon Ferenc, 1867. 269.

38 Keserű Bálint, 1990.1/1. 120. 247-250.

39 Balázs Mihály, 1990.1/1. 22.

40 Keserű Bálint, 1990. 1/1. 115-116., 120., 122., 287-288., 292-293., 296. Megjegyezzük, hogy a közlők Bács városát és a Bácskát - véleményünk szerint - egynek veszik. Bácsban 14—15 katolikus gyónt meg, Zomborban 5-6 keresztény házat találtak. (Kaäic levele a rendfőnökhöz 1613. június 15. Keserű Bálint, 1990.1/1. 120.) - Vásárhelyi Gergely 1613 nyarán Kalocsán és Patajon járt. Az utóbbi helyen négyszer prédikált. A kádi azzal érvelve, hogy az eretnekek (heretici) újabb jövevények, elvette templomukat. (Szini István levele Kaäic Bertalannak 1613. szeptember 3. Keserű Bálint, 1990. 1/1. 147-148.) Bizonyára ugyanerről a térítőútról ír Szini István a rendfönöknek 1613. október 22-ei levelében. Keserű Bálint, 1990.1/1. 157-159.

9