Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Donáth Gyula orvosprofesszor
_L kötött házasságából három gyermek született. Az első meghalt. A második Géza (1873-1916), akiből pap lett és kitűnő zongorista. Egy családi feljegyzés szerint 1881-ben, nyolcéves korában Liszt is meghallgatta játékát Szekszárdon, és ajánlotta a zenei pályára. A szigorúan vallásos szülők első gyermekük halálakor tett fogadalmuk alapján azonban papnak szánták. Az is lett, de a kettős hivatás életét felőrölte, és meghalt Baján. Öccse, Éber Sándor István Gyula 1878. június 6-án született Ráckeresztúron, szülei plébániaiakban lévő lakásán. A két fiúgyermeken kívül az egyszerű anyagi körülmények között élő szülők nevelték árva unokanővérüket is. Id. Éber Sándor Szekszárdon az újvárosi római katolikus elemi népiskolába járt, ahol apja is tanított. Az 1883/1884-es tanévtől kezdve öt osztályt végzett el itt. A szekszárdi polgári fiúiskolába 1888-ban íratták be. A négy osztályt 1892-ben fejezte be. Teljesítményét zömmel jeles és jó osztályzattal minősítették, csak latin nyelvből volt minden évben elégségese, és másodikos korában mértani rajzból. Az 1892/1893-as tanévben megkezdte tanulmányait Pécsett, a négy évfolyamú római katolikus püspöki tanítóképzőben. Minden tárgyból a legjobb előmenetelü volt. Negyedikes tanítójelöltként elnyerte a Székes Káptalantól a Vörös-féle ösztöndíjat. „Kitűnően megfelelt” minősítéssel 1896. június 25-én népiskolai képesített tanító lett. Felsőfokú tanulmányait 1896-tól Budapesten folytatta - a mai Képzőművészeti Főiskola előde - az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola és Rajztanárképzőben. A 19. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakjának, Székely Bertalannak lett kedves tanítványa, részben követője. Érdeklődéséből fakadóan a főiskolán elsősorban a freskófestés keltett vonzalmat benne, és elsajátította az alapos, pontos mesterségbeli tudást. A vizsgálóbizottság előtt 1900-ban ,jól megfelelt” minősítéssel rajztanári oklevelet nyert. Tanári működését 1900. szeptember 1-jével kezdte meg. Három hónapig beteg rajztanárt helyettesített Kiskunfélegyházán, a Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképzőben. Megbízását meghosszabbították év végéig, 1901. április 1-jétől ugyanezen intézményhez kinevezték segédtanámak, de augusztusban már áthelyezték Sárospatakra, az Állami Tanítóképző Intézetbe, ahol szeptember 1-jén új állását el is foglalta. Itt indult el művészi tevékenysége. Az akkor még Ferenc Józsefről elnevezett Tanítók Háza gondnoka - egyben királyi tanfelügyelő - 1902 augusztusában javasolta, hogy jöjjön Bajára, „ahol magát állandósíthatná”. Saját kérelmére így 1902. július 5-én Bajára helyezték az Állami Tanítóképzőbe, és szeptember 1-jétől már itt tanított. 68
