Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Donáth Gyula orvosprofesszor
Pesten hírnevessé vált Jakobey Károly festőhöz. Ott elaludt, de a művész így is elkészítette olajportréját. A másik élménye az volt, amikor a várost meglátogatta „Vojvodina” helytartója. Kivonultatták üdvözlésére az elemistákat is. Új cipője még nem készült el, a foltozottban ment az ünnepélyre, ezért kétségbeesetten sírni kezdett, hiába vigasztalták. Igaz, a „zsivió”-zó tömegből senki sem nézte cipőjét, még a négylovas hintón előtte elvonuló „Gubernátor” (kormányzó) sem, így megnyugodva sírvanevetett. Még egy gyermekkori élményét nem feledte el sohasem. Azt, hogy másodikos elemista korában a számtanban az osztás mennyi nehézséget és sírást okozott neki. A „Bajai Katholikus Főgymnasium”-ba az 1860/61-es évtől járt. Kitűnő tanuló volt, korán érett, és az érettségit 1867. július 17-18-19-én kitűnő eredménnyel tette le. A gimnáziumi tanárok közül leginkább magyartanárát, Babies Kálmánt, valamint Mendlik Ferencet, a matematikafizika tanárát - aki ezt a tantárgyat megszerettette vele - és Bándl Jánost kedvelte, aki a német nyelvet tanította. Tanulótársai közül legjobb barátja az ugyancsak bajai születésű, kitűnő rendű Schulhoff Lipót volt, aki később híres csillagász lett Párizsban, s akivel haláláig levelezett. Orvosnak készült. Gőzhajón indult el Bajáról Pestre anyai rokonságát meglátogatni, majd továbbutazott Bécsbe, ahol 1867-ben beiratkozott az egyetem orvosi fakultására. Itt világhírű orvostanárok tanították, mint például Hebra, a bőrgyógyászat, Brücke, a fiziológia, Hyrtl, az anatómia, valamint Skoda és Oppelzer, a belgyógyászat professzorai. Bécsben egyszerűen élt, gimnazistákat korrepetált. Fűtetlen szobában lakott, meleg ebédre csak kétnaponként tellett. A híres Burg színházat és a világhírű bécsi Operát sem látogathatta, de fiatal volt, sokat tanult és jókedvűen élt. Orvostanhallgatóként Schneider tanár mellett vegytannal is foglalkozott, aki - amikor az innsbrucki egyetemen az orvos-kémiai tanszék aszszisztensi állása megüresedett - Maly professzor mellé asszisztensnek ajánlotta. így a negyedéves medikus 1871-től már évi 600 forintos fizetéssel tanulhatott tovább, és dolgozhatott a professzor mellett. Két évig volt Innsbruckban, ahol gyakran tett hegyi túrákat. Egy ilyen alkalommal életveszélybe is került. Sokat tartózkodott a tiroli parasztok és hegyi pásztorok között, megismerkedett életükkel. A nyári szünetekben már európai utazásaira is tellett. A kisvárosban az egyetemi élet a tanárok, asszisztensek és a diákok között bensőséges volt, sok barátot szerzett. Orvosdoktori oklevelet 1873-ban kapott Innsbruckban. Amikor Maly professzor a grazi műegyetem vegyészeti tanszékére került, Schneider, a kémia professzora maga mellé hívta 1874-ben Bécsbe, ahol az egyetem 64
