Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Donáth Gyula orvosprofesszor

első vegyészeti tanszékének asszisztense lett. A megfelelő viszonyok hiánya miatt 1876-tól ismét Grazba ment Maly professzor mellé laboratórium-vezetőnek. Itt docensi kinevezést szerzett, és a műegyetemen 1877-ben, 28 éves korában, az általános fizika és kémia magántanári címet szerezte meg. Vegyészeti működése idején sem szűnt meg érdeklődése az orvosi témák iránt, különösen a szemészet és a sebészet érdekelte.

Az 1877-78. évi orosz-török háború idején elfogadta a török kormánytól a műtő-törzsorvosi állást, hogy orvosi tapasztalatait bővítse. Drinápolyba helyezték, ahol három hét után már nem akarta látni a felakasztott bolgár forradalmárokat, így a frontra helyezését kérte. A Sipkaszoros alján fekvő Kazanlikba, a híres rózsaolaj-termelő városba került. Itt a sebészeti kórházakat vezette, ahol betegei „babain” (apánk) elnevezéssel tisztelték meg, hiszen a sebesülteken igyekezett segíteni. Az oroszok 1878 januárjának elején a nagy hidegben a Magas-Balkán hegység három szorosán át nyomultak le. Donáth - mint parlamenter - két kollégájával, fehér zászlóval ment az előőrs elé, és átadta a várost a győztes oroszoknak. Az orosz sebesülteket is a városba hozatta és ellátta. Később a drinápolyi kórházakban és a Boszporusz-parti magaslatokon táborozó katonaságnál teljesített még egy ideig szolgálatot. Tifuszgyanús láza miatt halálhírét keltették, a Neue Freie Presse is megírta, kiemelve orvosi érdemeit. A gyógyításban elért kiváló eredményeiért a törökök a háború után Bajára küldték számára a Medzsidje-rend hadiérme kitüntetést.

A Bajai Közlöny 1878. október 2., 6. és 10. számaiban közölte A táncoló dervisek Konstantinápolyban című tárcáját. Ebben leírta, hogy az európai városrésznek, a „Perá”-nak főutcáján van az úgynevezett „Tekie”, azaz a táncoló dervisek zárdája. A legmagasabb és legbefolyásosabb rendek egyike, ahol hetente kétszer vallásos táncokkal istentiszteleteket tartanak. Rendkívül szuggesztíven elevenítette meg ezt a vallásgyakorlati módot, összehasonlítva más népek vallási tánckultuszaival.

Idős szüleinek kívánságára a háború után Baján folytatott orvosi gyakorlatot 1879-1883 között. Rendelője és lakása a Kölcsey utcában, a régi honvédlaktanyával szemben volt. Nem vállalt háziorvosi állást, nem akart orvoskollégáival konkurrálni. Szabadidejében többnyire anyja konyhájában tudományos kutatásokkal foglalkozott. Állatkísérleteinél egy, a házban lakó hölgy is segédkezett. Ilyen volt például a chininből származó chinoin lázcsillapító hatásának vizsgálata. Az erre vonatkozó közléseket megjelentette, és egy szemészeti cikket is írt bajai tartózkodása alatt. Bajáról 1881-ben Londonba utazott, egy nemzetközi orvosi kongresszusra, ahol a vegyi alkat és fiziológia hatásáról tartott előadást.

65