Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Czirfusz Ferenc iskolaigazgató

szélés alapján, a nyelveket pedig, különösen a felsőbb osztályokban az anyanyelvet a száraz szabályok mellőzésével, példák és összehasonlító nyelvészet alapján tanította. Előadásai mindig érdekesek, vonzók és figyelmet keltők voltak, különösen történelmi előadásainál hangja a tárgyhoz és eszméhez mérten ünnepélyes, mulattató, lelkes vagy harcias volt, felhasználta a történethez a görög, latin és magyar klassicusokat, verseket, regéket, emlékeket stb. s az egyes eszményeket, hősök tetteit annyira ki tudta színezni és domborítani, hogy tanítványainak a vére is megpezsdült bele, s lelkesedve tanulták utálni a bűnt, követni az erényt és szeretni, bálványozni életben, halálban ezt a drága magyar hazát!”

A közigazgatási bizottságokról szóló 1876. VI. te. életbelépésével Trefort a tanfelügyelői hivatalokat újjászervezte, és az iskolaalapító igazgatót Bács-Bodrog vármegye tanfelügyelőjévé nevezte ki.

Huszonnégy évig tartó bajai működése után nehéz szívvel vált meg ettől a várostól, ahol elévülhetetlen érdemeket szerzett, ahol eszményi hivatásszeretettel tanárként működött a főgimnáziumnál, majd kiváló szervezőképességgel, buzgó városatyaként iskolaalapítója és első igazgatója lett a tanítóképzőnek, mely intézmény minőségében egyhangúan elismerést szerzett. Mintaszerű intézetet létesített, s ettől kezdve a népnevelés ügyének szentelte életét. Bajai lakosként közszeretetben álló polgár volt, akihez igazodni lehetett, aki tekintélyével irányt tudott szabni a közéletben. Annyira megbecsülték, hogy a városi képviselőtestületbe is beválasztották.

A nagy kiterjedésű vármegye iskolahálózata személyi és dologi ügyeinek intézése, tanintézeteinek rendszeres látogatása nehéz terhet rakott vállaira Zomborba költözésével. Iskolairányítási feladatait jó szervezőképességgel párosult szakértelemmel és tapintattal látta el. A szigorúságot a szeretettel ötvözve megkövetelte a pedagógusoktól a munka szeretetét, hogy elöl járjanak a jó példával, a kötelező tisztelet megadását és a vallásosságot. Nem kifogásolta a politikai meggyőződés szabad nyilvánítását, de a korteskedéstől óvta a tanítókat, tanárokat. Rendszeresen részt kellett vennie és referálnia a megyeszékhelyen 2 közigazgatási bizottság ülésein, minden hónapban a bajai, szabadkai, zombori és újvidéki törvényhatóság gyűlésein. Évenként általában 3-4 ezer ügyirat érkezett a tanfelügyelőségre. Hivatalánál fogva jegyzői szigorlatokon vizsgabizottsági tag, a megye területén lévő 5 közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának rendes tagja volt. O szerkesztette meg először a iskolai törzskönyveket, végrehajtotta a sok munkát igénylő tanítói nyugdíjtörvényt, az 1876. év végén a megyéhez csatolt 14 község iskolai állapotait kellett rendeznie stb.

53