Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Czirfusz Ferenc iskolaigazgató

Munkáját csupán egy tanítóból lett másodfelügyelő - Gräff Nikáz tiszttársa - és egy díjnok segítette, de sokirányú tevékenységének sze­rencsére támogatói voltak a már tekintélyes állásokban lévő egykori bajai tanítványai is. Munkássága elismeréseként 1877-ben királyi tanácsossá nevezte ki a király. Zomborban 1882. október 12-én - működésének 30 éves jubile­uma alkalmából - egykori tanítványai és tisztelői fényes ünnepséggel köszöntötték. A bajai küldöttséget dr. Ivánovits Pál vezette, aki beszéde után a jubilánsnak Baja város tanácsa Drescher Ede polgármester által aláírt emléksorait nyújtotta át, amelyben többek között ez állt: „Hisz mi anynyira megszoktuk már Nagyságodat a miénknek tartani, ki élete leg­szebb férfikorát itt töltötte Baján, kinek áldásdús működése eredményei­vel itt mindenütt találkozhatunk, ki még most is folyton a legéberebb figyelemmel és páratlan jóakarattal kíséri városunk nemcsak köznevelési érdekeit, de tettleg előmozdítja annak anyagi és szellemi előrehaladását is, kitől bennünket - bár távol van tőlünk - tér még sem választ el, és kit mi méltán városunk egyik büszkeségének tekintünk.” Negyvenéves szolgálatáért 1900. július 2-án díszéremmel tüntették ki, kiküldték a bécsi világkiállítás tanulmányozására, 1881-ben az or­szágos tanítói gyűlésen szakosztályelnökké választották, több miniszté­riumi (pl. tankönyvbírálati) és megyei megbízást adtak számára. Mun­kája során kétszer is tüdőgyulladással tért haza körútjáról, és a család­jában történt több haláleset annyira megviselte, hogy 1894 márciusá­ban kérte nyugdíjazását, amelyet gróf Csáky Albin közoktatásügyi mi­niszter elfogadott, így 1894 július végével nyugdíjba ment. A tankerü­let elköszönt tőle. Baja városa már június 20-án a bajai városházán díszes búcsúünne­pélyt rendezett számára, és másnap reggel 7 órakor végleg istenhozzádot mondott a vasútállomáson Bajának. Budapesten a Ferencz József Tanítók Házában - maradandó emlék­ként - négyezer koronás alapítvánnyal a megye létre hozta a Czirfusz­­szobát, ahol évente egy bácskai tanító gyermekét neveltették. Sokféle dolog érdekelte. Nemcsak iskolai történelmi, irodalmi és nép­rajzi gyűjtemények létrehozását, hanem a gimnáziumi intézmények köz­művelődési feladatainak meghatározását és megvalósítását is sürgette az iskolai Értesítményben 1868-ban írt dolgozatában. Amikor Türr István ugyenezen évben szülővárosába jött - Czirfusszal egyetértésben -, az országban először a felnőttoktatás segítésére megala­pította a Népnevelési Egyletet. Czirfusz az egylet szervezésében a bajai városházán ismeretterjesztő előadásokat tartott. 54

Next

/
Thumbnails
Contents