Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Czirfusz Ferenc iskolaigazgató

főigazgató 1865 májusában ezért Bajára jött, és meghallgatta Czirfusz egyik óráját, aki éppen II. József uralkodásáról beszélt, de nem a kormány elképzelése szerint. Az óralátogatás után az ellenőrző nyomban kijelentette, hogy ezért feljelenti.

Czirfusz 1865. július 12-én főgimnáziumi képesítést igazoló tanári vizsgát tett földrajzból és történelemből, ugyenezen évben, november 11- én megszerezte az ügyvédi diplomát is, mert jogi tanulmányait magánúton Pápán végezte. Tanárkodása mellett ügyvédi irodát nyitott, ügyvédi praxist is folytatott egészen 1870. július 8-ig, felkészülve arra, ha esetleg a kellemetlenkedők tanári állásától váratlanul megfosztanák, családját el tudja tartani. Rövid idő alatt tapasztalhatta, hogy tanítani vagy jogásznak lenni nagyon ellentétes dolog.

Nős volt már akkor, a tizedik éve. Baján, 1855. november 24-én - 28 éves korában - vette feleségül az 1837-ben városunkban született 18 éves Szűcs Katalint, akivel 27 évig boldog házasságban élt, az asszony 1882. május 28-án bekövetkezett haláláig. Házasságukból két fiú- és két leánygyermek született.

A hazafiként érző és cselekvő tanár az ellene folytatott procedúrák, zaklatások miatt meg akart válni a főgimnáziumban betöltött tanári állásától. Ennek lehetősége akkor teremtődött meg, amikor Magyarország első kultuszminisztere, báró Eötvös József 1868. június 23-án benyújtott törvényjavaslatát 1868. december 5-én elfogadták. A népiskolai közoktatás tárgyában hozott 1868. XXXVIII. te. ugyanis kimondta, hogy az országban az állam 20 tanítóképzőt létesít. Czirfusz 1870. június 8-án járt a miniszternél áthelyeztetése érdekében. Ezen a találkozón Eötvös megkérdezte tőle, hogy alkalmasnak találja-e Baja várost tanítóképző felállítására, és volna-e kedve esetleg ennek igazgatóságát elvállalni. A kitűnő pedagógus és politikus meggyőzte a minisztert városunk alkalmatosságáról, és esetleges kinevezésére is beleegyezően válaszolt. Ezután megkezdődtek a tárgyalások a minisztérium és a város között. Czirfusz - aki akkor már a városi képviselőtestület tagja volt - mozgalmat indítva kezdeményezte, hogy a törvény VII. fejezet 81. §-a értelmében Baját jelöljék ki az egyik ilyen intézet létesítésének helyéül, mert a város áldozatkészsége, földrajzi fekvése és számos intézete biztosíték arra, hogy ez ügyben a tárgyalások megkezdődhessenek.

Loosz Zsigmond főbíró elnökletével 1870. június 19-én tartott tanácsülés eredményeként ezt írásban is kérték. Az erről készült jegyzőkönyvi kivonat bizonyítja, hogy az intézmény állami költségen való felállítását a hozzászólók - köztük Czirfusz is - egyhangúan fontosnak tartották, és egyetértést tükröző, konkrét végzést hoztak arról, milyen áldozatokat

51