Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Czirfusz Ferenc iskolaigazgató
A bajai főgimnázium a múlt század ötvenes éveiben és a hatvanas évek elején - jeles tanárai révén - az ország legjobb gimnáziumai közé tartozott. A tanulók száma évente 400-500 között váltakozott. Ebben az intézetben tanárkodott 18 évig. Tanította a magyar, latin, görög nyelvet, a földrajzot és történelmet, de szükség esetén az ének rendkívüli tárgyat is, az egyházi énekek betanítása érdekében. Baján, az akkori Vojvodinában a kiváló tanári testületre - akik a nemzeti ügy mellett álltak - nehéz feladatok vártak. Ilyen viszonyok közepette felismerte feladatait, tanártársaival együtt példaszerűen járt el hazafias kötelességei teljesítésében is. A németesítő törekvések olyan követeléseket támasztottak a tanárokkal szemben, hogy német nyelven tanítsanak, azonkívül ezen a nyelven vezessék az iskolai jegyzőkönyveket és más dokumentumokat. Sőt! A világi tanároktól azt is elvárták volna, hogy leborotváltassák szakállukat. A tantestület ellenszegült, kijelentették, hogy a kívánságoknak nem tehetnek eleget, mert a tanulók magyar ajkúak, a tantárgyakat németül meg sem értenék. A jegyzőkönyvek és dokumentációk tekintetében pedig úgy foglaltak állást, hogy azokat egy tudományokkal foglalkozó intézetnek latinul kell vezetni. A férfias, úri előjognak is tekintett szakállviseletükhöz is ragaszkodtak. Az engedetlenség kihatása az lett, hogy gróf Coronini, Sokcsevits, majd Bogot de Saint Quentin szerb vajdasági katonai kormányzók megrovásban részesítették a tanárokat, és fenyegetően sürgették a német nyelvű tanítást. Temesvárról Mannhard iskolatanácsos Bajára jött, hogy megfigyelje milyen nyelven beszélnek a tanulók játékos tevékenységükben, a városi közterületeken stb. Minden valószínűség szerint tapasztalatairól jelentést tett, mert a kormányrendeletet nem méltányoló tanárokat - Czirfusz Ferencet és Szarvas Gábort - hivatalosan megintették. Az első magyar nyelvű bajai hetilapokat szerkesztő főgimnáziumi tanárokat (Kolmár Józsefet és Klamarik Jánost) írásaik nemzetébresztő, hazafias hangvétele miatt többször megintették, majd elbocsájtották. A hazafias érzelmű tanárok küzdelme még nehezebbé vált, amikor a tantestületből hárman a német tanítási nyelv mellett foglaltak állást. Kissé enyhült a helyzet 1860. október 20-tól, az ún. Októberi Diploma kibocsátásával. Az önkényuralom átmeneti visszatérésének évei alatt - a provizórium szakaszában, 1861-1865 között - ismét megújhodtak a vádaskodások. Pálffy helytartó 1865 májusában Budán titkos utasítással feladattá tette a főigazgatók számára, hogy a történelemtanárokat kísérjék figyelemmel, mert Kossuth szellemében tanítják a történelmet. Feszi Károly 50
