Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Czirfusz Ferenc iskolaigazgató

Tóth János, Vanyola község plébánosa 1847-ben a tehetséges jó tanuló ifjút a veszprémi papi kurzusra vezette, de nem vették fel. Lehetséges, hogy azért, mert a 80 pályázó közül csak nyolcat vehettek fel, de elképzelhető az is, hogy gyenge testalkata miatt. Célját nem érte el, elkeseredett. Hiába biztatta a jóságos Schmodig kanonok: „Ne búsulj öcsém, ebben inkább Isten ujját lásd, hátha a világi pályán nagyobb boldogság vár rád.”

Visszament Szombathelyre, ahol a bölcsészet második évfolyamát hallgatta, mind az ideig, amíg a 48-as eszmék el nem jutottak oda, és a diákok gyors cselekvéssel felcsaptak honvédnek. A csekély fizikai erejű Czirfusz április elején Csány László nemzetőri csapatába került Szombathelyen, aki megbízást kapott a nyugat-dunántúli zavargások felszámolására, majd a Dél-Dunántúl királyi biztosaként a Dráva-mellék hatékony védelmét szervezte meg. A Dráva melletti táborban a testileg gyenge ifjút a mocsárláz annyira megkínozta, hogy a december elején tartott általános sorozáson a bizottság a katonai szolgálatra véglegesen alkalmatlannak találta.

Pápán lett nevelő 1848. december 8-án. A pápai, ugodi és devecseri Esterházy uradalmak kormányzójának, Bezerédj Mihálynak unokáit tanította. A fiatal nevelő a család teljes megelégedésére oktatta Bezerédj Ödönt és Istvánt 1852. szeptember 1-jéig. Maga is sokat tanult, látott, hallott és tapasztalt ott, hiszen a haza sorsáért aggódó, de bizakodó hazafiak többször tanácskoztak az előkelő házban, konok kitartással küzdve a függetlenségért, s néha írnoknak is felkérték bizalmasabb levelezéseik, jelentéseik stb. intézésére. Ennél a családnál eltöltött közel négyesztendei nevelősködése a hazafiként érző ifjú tevékeny hazaszeretetének megszilárdításában is szerepet játszott.

Abban az időben Bácskából is menekültek családok a pápai Bezerédjházba. így pl. az egykori palánkai járásban lévő Dunacsébről Bezerédj Miklós - aki a Bács-Bodrog megyei nemzetőrség parancsnoka volt -, valamint Bajáról Horváth Pétemé öt lányával és mások.

Amikor a Habsburg-hatalom létrehozta a Szerb Vajdaságot, a Temesi Bánságot, mint önálló katonai tartományt, a megye és a város ügyeit a Temesváron székelő helytartótanácson intézték. Felhívásukra 1851. augusztus 2-án Baja város tanácsa úgy döntött, hogy a bajai királyi nagygimnáziumot városi fenntartású, nyolcosztályú, katolikus jellegű főgimnáziummá fejleszti, s a tanári állásokra pályázatot hirdetett. Erről a jeles képzettségű ifjú a Pápára menekült bácskai családoktól értesült. A temesvári helytartótanács 48 pályázó közül Czirfusz Ferencet választotta ki, és 1852. szeptember 16-án tanári állásában megerősítette.

49