Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Rózsavölgyi Márk zeneszerző

ra újabb művészi turné megkezdésére, hogy bevételeiből ismét felépíthesse házát. Életrajzában erről így emlékezik: „Ismét néhány művészi körutat tettem, s Temesváron, mivel a közönségnek nagyon megtetszettem, a tek. Városi Színháznál mint zeneigazgatót és szólistát alkalmaztak. Két évig laktam ott, s azután feleségemmel és két gyermekemmel visszatértem Bajára, ahol a legnagyobb lelkesedéssel fogadtak. Itt ismét vidáman éltem kis családommal, főleg zene- és szépírásórákból. Farsang idején egymás után 12 évig a magam zeneigazgatója voltam, minden évben mindenfajta új táncdallamot komponáltam, amelyek mindig nagyon tetszettek.”

Ismét városunk lakója lett 1821-ben. Itt született 1822-ben Gyula fia, aki később megalapította a legismertebb magyar zeneműkiadó céget Pesten, a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadót. Temesváron éppenséggel nem volt rossz dolga, de kelletlenül tapasztalta, hogy abban a városban akkortájt nem kedvelték annyira a magyar zenét. Zavaróan hatott ez hazafiúi érzéseire, és visszajött, de utána majd az egész országot ismét bejárta.

Rövid idő elteltével - 1824-ben - Veszprémbe hívták, a Veszprémmegyei Zenetársaság szerződtette mint kedvelt és ismert muzsikust, akiknek minden évben komponált egy füzetre való zenét, amelyet mások szerzeményeivel együtt nyomtatásban is közzé tettek. Az ottani urak rábeszélésére vette fel Rosenthal családi neve helyett a Rózsavölgyit.

A Pozsonyban 1825-ben tartott koronázási ünnepségre Bács-Bodrog vármegye alispánja magával vitte. Ott az összesereglett notabilitások részére hangversenyeket adott, népszerűsége növekedett.

Baján került kapcsolatba a Kilényi-féle színtársulattal. Kilényi Dávid, a magyar nyelvű színjátszás úttörője 1827-ben társulatával városunkban tartózkodott, innen Szabadkára készült menni. Az volt a törekvése, hogy magyar nyelvű zenés darabokat mutasson be, és ehhez Bácska két híres „Muzsika-Mester”-ének művészetét - a bajai Rózsavölgyiét és a szabadkai Arnold Györgyét - felhasználja céljaira. Az egykori Magyar Kurír 1827. április 13-án ezt írta erről: „Tegnapelőtt butsuzott, és ma egészen elvált Városunktól azon derék Magyar Színjátszó Társaság, melly Kilényi Úr igazgatása alatt 4 hónapig mulatatott bennünket. 18 Személyből áll. Városunkban illy hoszszas tartózkodása elegendőképpen megmutatja mind a’ Társaságnak a’ maga sorsával volt megelégedését, mind pedig azon bizodalmát, melylyet Bajának érdemes Lakositől nyert, részint válogatott játékinak előadásával, részint pedig tagjainak illendő magokviseletével. - Múlt esztendei Karátsony havának 2-dik napján nyitotta meg Kilényi Úr Játékszínét az úgy nevezett Oroszlány Vendégfogadóban, és azolta mindenestül hatvanegy darabokat játszott Társasá-158