Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Rózsavölgyi Márk zeneszerző
ga. A’ három utolsó elöadatok a’ Bátskaiakra nézve legszembetűnőbbek voltak: mert nevezetesen az 59-ik játékra (Kemény Simon) ama híres Bátskai Muzsika-Mester Arnold György Úr Szabadkai Egyházi Muzsika Kar Igazgatója, a’ hatvanadik játékra (Illyés Sapkája) pedig a’ Társaság itt léte alatt hasonlókép’ híres Bátskai Muzsika Mester Rózsavölgyi (Rozenthal) Úr Baja Városának lakosa készítette a’ Muzsikát.” Ekkor találkozott Szőllősy-Szabó Lajos színésszel, a későbbi táncművésszel, akivel a távolabbi időben közösen megalkották az első sikeres magyar „szabályozott” társastáncot, a körmagyart, amelyet 1841-ben mutattak be, kottája 1842-ben jelent meg. Vármegyénk urai nem ellenezték magyarosított nevének használatát, számára évi 400 forint kegydíjat is megszavaztak azzal a feltétellel, hogy itt éljen. Hosszabb idő óta azonban elkívánkozott innen. Nem pillanatnyi elhatározásból eredt ezen szándéka, hiszen tartós lakhelye 1827-1833 között nem is volt sehol az országban. Művészi ambíciói miatt kívánkozott Pestre, gyermekeit is ott akarta taníttatni. Baját 1833 májusában hagyta el, s Pestre ment. A város latin nyelven bizonyítványt adott számára letelepedéséhez: „Alulírottak hitelesen tanúsítjuk és hivatalosan elismerjük, hogy Rozenthal Márk, jeles hegedűs, aki méltán hordja a virtuóz nevet, az itt eltöltött tizenhárom év alatt nem csak kitűnő zenei mesterségében tartott nyilvános előadásokat nagy sikerrel és vezetett magánoktatásokat az érdekeltek nagy megelégedésére, hanem ezenfelül az ékes szépírás mesterségében (Schönschreibkunst) is kitűnő előmenetellel oktatott különböző rendű és rangú személyeket, egyúttal fent nevezett Rozenthalnak, aki híresebb városokban kíván szerencsét próbálni, nevezetesen most Pest városában készül letelepedni. Mind az előbb említett két mesterségben való alkalmatosságát, mind pedig tisztességes, jámbor és békés életét bármely helynek legjobb véleményünk szerint ajánljuk e jelen, szokásos bélyegzőnkkel és aláírásunkkal megerősített bizonyítványunkkal. Kelt Baján, 1826. július 25. napján Kiváltságos Baja mezőváros bírája és tanácsa Kiadta: Kuluntsich József h. jegyző.” Elhagyta városunkat, a megyét, amelyhez komoly sikerek fűzték, ahol sokra tartották és megbecsülték. Elvesztette ezzel a megye kegydíját. Távozása után szerzeményeit a híres bajai Vajda cigánydinasztia még sok évtizedig játszotta. 159
