Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Heller Richárd iskolaigazgató

teljes hiányával - vádolta, aki mindenre képes, becsvágyó egyéniség, és az újságban alkalmi gúnyvers is megjelent róla. Heller azt nyilatkozta, hogy „szép folyású beszédben” akarta ismertetni a haza bölcsének tevékenységét, de azt is kifejtette, hogy megjelölte idézeteinek forrását.

Mindig bölcsen, lehetőleg önmérsékletet tartva reagált minden őt ért támadásra ez a tapasztalt kitűnő tanférfi, akinek fejlődést szolgáló tevékenységi útját a hátráltató erők, de sikerek is szegélyezték. Ez a jó képességű és szervező tanár az igazgatósági feladatok ellátása mellett leginkább számtant, mértant és német nyelvet oktatott. Nem elégedett meg tudásával, ismeretköre és tapasztalatai gyarapítására a szünidőket belföldi és külföldi utazásokkal töltötte. Fáradhatatlanul vett részt a közéletben, a közművelődésben, és tudományos szakírói tevékenységet is folytatott. A környék német ajkú lakosait igyekezett rábírni, hogy nevüket magyarosítsák, de saját nevét nem változtatta meg. Elismeréseket, kitüntetést is kapott.

Tagja volt az egykori Királyi Magyar Természettudományi Társaságnak, a Matematikai és Fizikai Társaságnak, a Pedagógiai Társaságnak, valamint több helyi társas intézménynek, intézetnek és bizottságnak. Például a Bajai Takarékpénztár felügyelő bizottságának, az iskolaszéknek stb. Több ízben tagja volt a városi törvényhatósági bizottságnak is.

Munkásságának tág teret adott a közoktatás és közművelődés, alig volt olyan megmozdulás, amelyben nem vett részt. Előadást tartott a magyar orvosok és természetvizsgálók 1897. évi vándorgyűlésén, a megyei tanítóegyesület közgyűlésein, helyben az Uránia-ciklus címmel rendezett népszerű vetítettképes előadássorozaton stb. Részt vett tanügyi kongreszszusokon, összejöveteleken, bíráló- és más-más bizottságokban, előterjesztéseket tett iskolaügyi, kulturális és más kérdésekben. Az Országos Polgári Iskolai Tanártestület tervezete nyomán kidolgozott egy 70 pontból álló rendtartást, amit 1909-ben jóváhagytak, de hivatalosan nem vezettek be.

Tanulmányainak és szerzett tudásának igazolt eredménye élete végéig megmaradt tudományos érdeklődése, és az a készsége, hogy eredményeinek ismertetése érdekében szakírói és népszerűsítő tevékenységet folytasson. Dolgozatai a Természettudományi Közlönyben és a Pótfüzetekben, a Mathematikai és Physikai Lapokban, az Egyetemes Közoktatási Szemlében, a Bácskai Tanügy, a Pester Lloyd és más fővárosi és helyi lapokban, kiadványokban jelentek meg. Állandó külső munkatársa volt a helyi újságoknak. O gondozta iskolája évkönyveit. Megjelent munkái jegyzékének felsorolására nincs hely. Néhány dolgozatának témája volt: az alsófokú iskolák reformja, a Neumann-féle indukció elmélete, a tériül