Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek bajai iskoláiban vezetett Krónika 1936-1948 - Bajai dolgozatok 9. (Baja, 1995)

Előszó

Előszó

A XIX. század második felétől egyre nagyobb szerepet tulajdonítottak a női műveltségnek; a nevelés fő célja elsősorban az volt, hogy a leányokból jó háziasszonyok és jó anyák váljanak. A nőnevelés jelentőségét az egyház is hamar felismerte, benne látta a vallásos szemlélet, az egyházhoz kötődés fennmaradásának zálogát. A nőnevelésre legalkalmasabbnak az apácákat tartották, akik a világi életről lemondva minden energiájukkal az oktatással-neveléssel foglalkozhattak. Ezért hivatta Kalocsára Kunszt József érsek a németországi eredetű Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővéreket. Az 1860. szeptember 12-én megtelepedett tanító rend apácái a csehországi Horasdiowicéből érkeztek, első fonöknőjük Franz Mária Terézia volt, s a 12 apáca közül már 5 magyar, köztük 4 bajai származású.

Ahhoz azonban, hogy Baján a nőnevelés iránt megnövekedett igényeknek eleget lehessen tenni, a népiskolai törvény támasztotta követelményeket végre lehessen hajtani, szükség volt egy olyan nagy formátumú, tudós egyházi vezetőre is, mint amilyen Haynald Lajos kalocsai érsek, akit természetesen a nevelésügyi problémák mellett az a szándék is vezette, hogy ellensúlyozza az állami iskolák befolyását. Az érsek a lányok oktatásában a meghatározó szerepet a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanénéknek szánta. Baján - valószínűleg biztatására - Latinovits Gábor prépost plébános kezdeményezte egy „nőzárdaitanoda” felállítását. Kedvező feltételeket teremtett a terv megvalósításához Latinovits Aurélia 1863-ban kelt végrendelete, amely 4500 Ft-ot hagyományozott egy létesítendő zárdaiskola céljaira. A Latinovits Aurélia-féle alapítvány kiegészítésére 1868. május 2-án adakozásra felhívó röpiratot nyomtattak Baján.

A város képviselőtanácsa gyorsan magáévá tette a kezdeményezést, és már május

7-én egy 5 tagból álló szakbizottmányt is választott a zárdaiskola megépítésének támogatására. Az alapkőletétel 1870. május 5-én történt. Az építkezés jó ütemben haladt, s 1870. október 23-án vasárnap Haynald Lajos érsek ünnepélyes keretek között szentelte fel az új iskolát.

A tanítás már október 24-én, hétfőn megkezdődhetett, s a nagy érdeklődést jelzi, hogy az eredetileg tervezett három osztály helyett a kisdedóvó mellett négy osztályt kellett indítani. Az alapfokú leánynevelés hiányosságaira utal az osztályok nagy létszáma is: I. o.: 137; H. o.: 162; DI-IV. o. (összevont osztályok): 115+36. (Az 1868-as

5