Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)

Hermann Róbert: Mészáros Lázár altábornagy fővezérsége (1849. július 1 - 1849. július 30.)

Fővezért tevékenységéről nehéz értékelést adni. Tény, hogy kénytelen-kelletlen vállalta el a fővezért tisztet; hogy már fővezért működésének első napján kibocsátott rendeletével elárulta gyengeségét; hogy pl. a feldunai hadseregnek naponta változó diszpozíciókat küldött, de egyszer sem próbált meg komolyan bejutni Komáromba. Fővezért működése alatt a négy jelentősebb hadsereg közül az erdélyivel — korábbi hadügyminisztert működésének tapasztalataiból okulva — meg sem kísérelt érintkezésbe lépni. A déli hadsereggel felvette a kapcsolatot; ám itt az ő utasításai nélkül is jól alakultak a dolgok. A feldunai hadseregről már szóltunk. A közvetlen rendelkezése alatt álló tiszai hadsereget pedig Kossuth július 8-i határozatai vették ki a kezei közül. Fővezért pozíciójának érvényesítését maga a kormányzat is akadályozta. Kossuth közvetlenül levelezett Perczellel és a többiekkel; a hadügyminisztérium táborkari osztálya pedig Mészárostól és Dembinskitől független vezérkarként működött, amely önállóan instruálta az egyes hadseregeket. Tény, hogy Szegedről jobban lehetett rendelkezni a déli hadsereggel; de az is tény, hogy Mészáros ezáltal csupán az ideiglenes kormányszékhelyről kiadott rendeletek egyszerű kézbesítőjévé vált volna

— ha Perczel hajlandó lett volna bármilyen rendeletnek engedelmeskedni. Mészáros egyetlen egyszer sem állt sarkára sem Perczellel, sem Kossuthtal szemben; holott Perczelt el lehetett volna mozdítani, s ezáltal némi egységet lehetett volna vinni az alföldi hadműveletekbe. Mészáros fővezérsége tehát kudarc volt; de a kudarc okait nemcsak Mészáros személyiségjegyeiben, határozatlanságában, rezignáltságában kell keresnünk. Nem támogatta őt kellőképpen a kormányzat sem; s végül a fővezért jogkör tisztázatlansága is ebbe az irányba hatott. A Mészáros előtt e posztot betöltő tábornokok, Dembinski, Vetter és Görgey elsősorban egy-egy hadszíntér hadseregei felett rendelkeztek; s hiába volt Görgey az egész magyar hadsereg fővezére, tényleges hatalma és hatása csak a feldunai hadsereg felett érvényesült. Mészárosnak egy rosszul alakuló hadihelyzet közepette kellett volna szilárdan kézben tartania egy olyan posztot, amely nem volt pontosan definiálva. Így csak azzal kísérletezhetett, hogy a közvetlenül rendelkezésre álló csapatok felett diszponáljon. Tényleges fővezérsége már július 8-án véget ért; ettől kezdve teljes egészében Perczel kényénekkedvének volt kiszolgáltatva. Július 21 — 22. után minden hatása megszűnt az eseményekre; július 31-én tehát kész örömmel adhatta át a névleges fővezérséget Dembinskinek. 15

15 Perczel visszavonulására Id. HL 48 — 49. 39/174., 445 — 446., 40/74. KLÓM XV. 781.; Dembiriski-ir. 4. No.238.; MOL OHB 1849: 9701. — Levelét Szemeréhez ld. Waldaplel i.m. IV. 253 — 356.

— Perczel öccsének letartóztatására ld. Márki Sándor: Adalékok a szabadságharc történetéhez. HK 1916. 405. Perczel Miklóst még júl. 9-én, Cegléden nevezte ki ezredessé és aradi várparancsnokká Kossuth. Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára. Fond 89. No.7.; Damjanichot pedig július 11-én nevezte ki az aradi vár főfelügyelőjévé, ld. KLÖM XV. 701 — 704. A két tisztség egymáshoz való viszonyát azonban nem tisztázta. Az ügyre ld. még Hunfalvy i.m. 321. és MÓL 11 2. Kossuth Miscellanen 10. — A júl. 29 — 30- i minisztertanácsra ld. HL 48—49. 41/128., klöm XV. 794., 797 — 798., 804—809.; Mészáros i.m. II. 338 — 339.; Hunfalvy i.m. 320—322.; Horváth Mihály i.m. III. 334 — 336. — Mészáros utolsó intézkedéseit ld. HL 48 —49. 40/283.; MÓL Dembinski-ir. 4. No.251., MOL H 75. Hadügyminisztérium. Általános iratok. 163. doboz. Iktatatlan iratok. 1849. augusztus d.sz. — További működésére ld. Mészáros i.m. II. 343 — 366. — Vezérkari főnökként kibocsátott utasításait ld. Breit i.m. III. 259 — 260.; HL 48 — 49. 36/172. (téves, júl. 3-i dátummal); Andrássy Antal: Felderítő és információs jelentések a Kmety hadosztálynál 1849 nyarán. Somogyi Múzeumok Közleményei. IV/12. Kaposvár; 1981. 236 — 237. — A határ átlépésére ld. még Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból .Sajtó alá rendezte Závodszky Géza. Bp., 1976. 1.28-30.

71