Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Varsányi Péter István: Mészáros Lázár hadügyminiszter és a bácsi őrvonal szervezése
VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN Mészáros Lázár hadügyminiszter és a bácsi őrvonal szervezése 1. Prulóg Az 1848 tavaszán-nyarán kibontkozó, s a magyar kormányzatnak nem kevés gondot okozó délvidéki szerb mozgalomnak bel- és külföldi előidézői egyaránt voltak. A szerb határőröket, helyi fegyverforgató férfiakat magukba foglaló táborok sorra alakultak Karlócán, Perlaszban, az úgynevezett római sáncok mögött, Szenttamáson.1 Az európai forradalmak Belgrádot, a Szerb Fejedelemséget sem hagyták érintetlenül. A témánknál maradva: a Vestnik, a szerb főodbor lapja 1848 legnagyobb dicsőségének azt tartotta, hogy az „... egy vérből származó népeket... testvéri egyesülésre és szövetségre hívta, hogy... újból egy testté váljanak”.1 1 2 A két mozgalom, törekvés — a délvidéki és a fejedelemségi — rövidesen megtalálta az egymáshoz vezető utat: az 1848. május 13 — 15-i karlócai nemzetgyűlésen már ott láthatjuk a fejedelemségből érkező önkénteseket, az úgynevezett szerviánusokat. A május 15-i kormányülés — amelyen Mészáros Lázár még nem lehetett jelen — átmenetileg a határ szigorú ellenőrzésére, a gyanús személyek mozgásának, a külföldi lapok beszivárgása meggátlására szólította fel Csemovils Péter (1810— 1892) királyi biztost, illetve a péterváradi főhadparancsnokot, / lrabovszky János (1777 — 1852) altábornagyot. A magyar kormány számítása szerint a határőrvidék polgári és magyar közigazgatás alá vonása, a határőröknek adott engedmények megnyugtató hatásúak lesznek. A dolgok fonákjára fordulásával nem számoltak: nemcsak a határőrök helyezkednek szembe a minisztériummal, hanem a határőrizet (úgynevezett Kordon) felbomlása miatt elhárul az akadály a szerbiai önkéntesek átkelése elől. A délvidéki szerb mozgalomban a fordulópontot a június 6-i titeli zendülés jelentette, amiről a kormány hadügyminisztere, Mészáros Lázár viszonylag gyorsan, Pírét de Bikáin (1783 — 1862) altábornagy, bánsági főhadparancsnok tudósításából értesült.3 1 Olchváry Ö.: A magyar függetlenségi harc 1848— 1849-bcn a Délvidéken. Budapest, é.n. 16-17. 2 Zasluge godine, 1848 című cikk. Vestnik, 1848. dec. 29. 3 Thim József: A magyarországi 1848 — 49-iki szerb fölkelés története. Bp. 1930. II 343 — 344. 44
