Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)

Ács Tibor: Mészáros Lázár és az Országos Honvédelmi Bizottmány (1848. október - 1849. április)

tési, felszerelési és más ügyekben az OHB, a budai, zágrábi, nagyszebeni, temesvári főhadparancsnokságok, a katonai intézmények és csapatok számára.6

Mészáros volt az egyetlen, aki miniszteri tárcáját megtartotta, és ez döntő jelentőségű volt a trifurkálódott magyar hadügy újjászervezése szempontjából. Batthyányi Lajos ügyvezető miniszterelnök 1848. október 2-i végleges lemondása, az országgyűlés által az október 4-i királyi rendeletek október 7-i érvénytelenítése az alkotmányos magyar királyhoz való hűség fikciójának fenntartása mellett, majd másnap az OHB-nak az ország teljhatalmú kormányává történő kinyilvánítása teljesen új helyzetet teremtett a hadügyben is. A gyökeresen megváltozott katonapolitikai körülmények megkövetelték az ország egységes honvédelmének megteremtését, a három, sőt még több ágra bomlott hadügyi hatáskörök újraszabályzását és egységesítését.

Október elején a hadügyi irányítás súlyos zavarai abban mutatkoztak meg, hogy az OHB, HM, a Nemzetőrségi Haditanács, a főhadparancsnokságok, a seregtestparancsnokok és kormánybiztosok egyaránt adtak ki rendelkezéseket. Ebben a forgatagban kellett megteremteni az OHB és a HM irányító szerepét. Az egységes hadügyi irányítás hiánya nemcsak a hadműveletek tervezésében, koordinálásában és vezetésében, hanem szinte minden katonai területen súlyos konfliktusokat idézett elő. Nagy feszültségek keletkeztek a hadügyminiszter megkerülésével végrehajtott szabálytalan előléptetések és kinevezések miatt a tisztikarban. A csapatoknak és intézményeknek kiadott, sokszor ellentmondó intézkedések kaotikus viszonyai között kellett megteremteni az egységes magyar nemzeti hadügyet. Bár a politikai, kormányzati, szervezeti, személyi problémák és viták lassították, 1848 októberének első felétől az OHB és a hadügyminiszter fontos rendeletek sorával megkezdte a hadügyi unifikáció megvalósítását.

Az OHB ülésein rendszeresen részt vettek a hadügyminisztérium referensei; Mészáros nem volt mindig jelen, de hivatalában „szorgalmas napszámosként intézkedni, rendelkezni és dolgozni” kezdett.7 Naponta a hadügy minden területét — a hadsereg felépítését és szervezetét, fegyverzetét és felszerelését, kiképzését és nevelését, a hadviselés elveit és gyakorlatát érintő rendeletek tucatjait adta ki a katonai és polgári hatóságok felé. Október 4-én felhívást intézett a déli hadsereghez, melyben bejelentette, a fővárosban a rend és törvény uralkodik. Felhívta a katonák figyelmét, ne hagyják magukat félrevezetni, és az alkotmány szellemében védelmezzék a megtámadott országot.8 Nagy gondot fordított az idegen csapatoknak az országból való eltávolítására, és Móga hadseregének megerősítésére.9 Október 5-én intézkedett az előrenyomuló feldunai hadsereg kenyérellátására10 11, másnap részletes utasítást küld Móga altábomagynak a további hadműveletekre.11 Október 9-én intézkedik Buda megerősítésére.12 Október 13-án az OHB kérésére megkezdi egy tartalékhadsereg

6 Lásd példának OL Hadügyminisztérium általános iratok 1175 (a továbbiakban: HM) 1848: 7459., 7466/1826., 7492/672., 7497/674.

7 MLEi 1.223.

8 Hadtörténeti Levéltár, 1848 — 49. évi gyűjtemény (a továbbiakban: HL 1848—49.) 52/129.

9 HM 1848: 7828/1928., 7894.

10 HM 1848; 5924.

11 HM 1848: 7973/2073.

12 HM 1848: 8016/2116.

35