Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Urbán Aladár: Mészáros Lázár a Batthyány-kormányban
Emlékirataiban Mészáros azt mondja, hogy két-három hétig csak ismerkedett a helyzettel. Ez részben igaz, de nem jelenti azt, hogy ezalatt semmi sem történt. Megérkezése után két nappal, május 25-én a sajtó útján felhívással fordult az ország népéhez, s bejelentette megérkezését. Másnap ugyanezt napiparancsban közölte a katonasággal is. Május 28-án pedig már levélben fordult Latour osztrák hadügyminiszterhez és sürgette: utasítsa a magyarországi főhadparancsnokságokat (General- Kommandokat), hogy engedelmeskedjenek a magyar honvédelmi miniszternek.19 A levél jelzi, hogy Mészárosnak nem kellett egy hét sem ahhoz, hogy megértse a helyzetet, amelybe a magyar katonai igazgatás a korábbi királyi parancs önkényes bécsi értelmezése miatt került. Tiltakozása mit sem használt, s a megoldást — miként május elején Batthyány bécsi útja — most a miniszterelnök innsbrucki, az elmenekült udvarnál tett látogatása hozta. Ekkor adta ki a király június 10-én azt a Latourhoz és Mészároshoz intézett utasítást, amely leszögezte, hogy a magyarországi és erdélyi katonai főparancsnokságok ezentúl mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket ezelőtt „az udvari haditanács útján vettek”, ezentúl kizárólag a magyar honvédelmi minisztertől fogják kapni.20 A Latour és Mészáros között gyorsan romló kapcsolatot mutatja, hogy a honvédelmi miniszter június 24-én Pulszky Ferenchez, a bécsi magyar külügyminisztérium államtitkárához írott levelében már bécsi kollégája fenyegetéséről nyilatkozik, aki kijelentette, hogy panasszal fordul az uralkodóhoz, hogy a magyar honvédelmi miniszter „zavarba hozza a szolgálatot”, mert csekélységekkel bíbelődik. A fentieket ismertetve, Mészáros önérzetesen fogalmaz: „... noha állásomban gyenge, de önmeggyőződésemben elég erős vagyok magam minden netán ellenem támasztott panasz ellen védeni.”21 Július 4-én ugyancsak Pulszkynak leszögezi, hogy türelme és jóakarata volna elég, de a közelgő országgyűlés felelősségre vonhatja, s ezért nem hagyhatja szótlanul, hogy az osztrák hadügyminisztérium nélküle, vagy az ő megkerülésével intézkedik.22 A két miniszter közötti vita rövidesen tovább élesedett a kinevezések miatt. Mészáros június végén — az osztrák partnerrel való előzetes egyeztetés nélkül — új parancsnokokat nevezett ki a hazai várerődök élére. Ez ugyan hatáskörébe tartozott, de mert kinevezésre kerültek olyan személyek is, akik bár magyar származásúak voltak, de nem itthon, hanem a Birodalom más részében teljesítettek szolgálatot, Latour azonnal tiltakozott. Bár a későbbi fejlemények egyértelművé teszik, hogy Latour a szentesített törvényeket sem tisztelte, s minden eszközzel meg kívánta őrizni a hadsereg egységét, ez esetben nem lehet megtagadni fellépésének indokoltságát. Az esetnek az adott nyomatékot, hogy az elmenekült császár által helyettesének (alteregojának) kinevezett János főherceg István főherceg nádorhoz fordult, aki pedig „igazoló jelentésre” szólította fel a magyar hadügyminisztert. Mészáros válasza július 10-én kelt, amelyben elismerte, hogy egyoldalúan, sőt osztrák kollegájának akarata ellenére került sor a kinevezésekre. Majd így folytatta: „Ha hibáztam is a forma 19 Mészáros kezdeti tevékenységére Id. a 17. jegyzet tanulmányát. 20 A kir. rendeleteket ld. Okmánytár 1. 183— 184. Batthyány júl. 8-i kelettel elintézte Mészáros vezérőmagyi kinevezését is. 21 OL Az 1848/49-es minisztérium levéltára, H 6. Külügyminisztérium elnöki iratok 1848: 327. 22 OL Az 1848/49-es minisztérium levéltára, H 75. Honvédelmi minisztérium, kiadványok 1848: 1052. 28
