Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Urbán Aladár: Mészáros Lázár a Batthyány-kormányban
egyrészt a külföldön állomásozó magyarországi újoncozású sorezredek ügyeinek intézése, másrészt pedig az, hogy voltak Magyarországon olyan katonai intézmények (tüzérszertár, ruházati raktár és műhely, a katonai méntelepek), amelyekről — nem is alaptalanul — a bécsi hadügyminisztériumban úgy vélekedtek, hogy azok „birodalmi” intézmények. Mindezen túl a korán meginduló szerb felkelés ellen elsősorban a sorkatonaságot lehetett táborba szállítani, s azok eredményes működésére csak úgy számíthatott a magyar honvédelmi miniszter és a kormány, ha nem élezi ki a kapcsolatot Béccsel. Mészáros Lázár a hunvédelmi minisztérium élén Mészáros Lázár miniszteri tevékenységének áttekintése előtt két dolgot tisztáznunk kell. Először azt, hogy Mészáros Lázár megérkezése előtt Batthyány Lajos látta el ideiglenesen a honvédelmi miniszter feladatait is.15 Másodszor pedig tudnunk kell azt is, hogy — ellentétben a logikusnak tűnő feltételezéssel — a honvédség felállítása és felszerelése 1848 nyarán nem tartozott Mészáros Lázár feladatai közé. 1848. április 16-án a minisztertanács Batthyányra bízta a nemzetőrség „első felállítását”, amelynek intézésére a miniszterelnök napokon belül megszervezte az Országos Nemzetőrségi Haditanácsot. Majd amikor május második felében megindult a honvédek toborzása — ugyancsak Batthyány kezdeményezésére —, akkor annak az ügyeit is az említett Haditanács intézte.16 A honvédelmi minisztérium ügyeinek intézése kis és nagy ügyekben való döntést, s mindenekelőtt a megfelelő szervezet kiépítését igényelte.17 A terjedelem adta korlátok miatt azonban az alábbiakban csak három jellegzetes, Mészáros Lázár modern megítélését elősegítő kérdéssel: a bécsi hadügyminisztériummal való viszonyával, az éles vitákat kiváltó újoncozási (honvédelmi) törvénnyel és a miniszternek a bácskai táborban játszott hadvezéri szerepével kívánok foglalkozni. A bécsi társminisztériummal a kapcsolatot jól érzékelteti Mészáros emlékezése: „A bécsi minisztérium ahol csak lehetett, ellenkezett, legfőkép a felsőbb-rangú tiszti fokozatokrai előléptetésekben, a magyar ezredek behozatalában, a magyar főtisztek beküldésében, a vezérek kicserélésében. Ekkép kezdődött a súrlódás a bécsi és pesti hadügy között, hol utóbbinak az előbbitől, nagy bámulatára, majd mindent kicsikarni kellett, és még olyas dolgoknál is akadályra talált, melyek a törvényben világosan kifejezvék. — A becsületes, de együgyü pesti hadügyminister érzett valamit és sejtett, de kimondani nem merészlette, sőt még önnön magának bevallani sem.”18 15 Urbán Aladár; Batthyány Lajos miniszterelnöksége 548—557. Batthyány mellett a sorkatonaság ügyeiben Ottinger Ferenc vezérőrnagy, budai dandárparancsnok intézkedett, mint a hadügyminiszter helyettese. 16 Uo. 561—591. — Ld. még Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp., 1973. 17 Mészáros szervezőmunkájára ld. Urbán Aladár: Az 1848-as magyar hadügyminisztérium megszervezése. Hadtörténelmi Közlemények, 1976/1. 18 Mészáros Lázár Emlékiratai I. 38. 27
